Szia nilnocere!

 

Korábban felhábordtál azon, Mózes könyvéből idéztem, de az más okból való menekülés volt tőled. Mózes szent ember, az ószövetség legnagyobb isten embere.

 

De ez van a tizparancsolatban a 2.-ik parancsolat.

 

2 Móz. 20,4
Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
2 Móz. 20,5
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.

 

Nerm kérdés sem imádni sem tisztelni nem szabad bálványokat.

 

Ezt prédikálja Pál apostol az Athéniaknak.

 

Csel. 17,16
Athénben pedig, mikor azokat várá Pál, lelke háborog vala ő benne, látván, hogy a város bálványokkal van tele.
Csel. 17,17
Vetekedik vala azért a zsinagógában a zsidókkal és az istenfélő emberekkel, és a piaczon mindennap azokkal, a kiket előtalált.
Csel. 17,18
Némelyek pedig az epikureus és stoikus filozófusok közül összeakadtak ő vele. És némelyek mondának: Mit akarhat ez a csacsogó mondani? Mások meg: Idegen istenségek hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik.
Csel. 17,19
És megragadván őt, az Areopágusra vivék, ezt mondván: Vajjon megérthetjük-é mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz?
Csel. 17,20
Mert valami idegen dolgokat beszélsz a mi füleinknek: meg akarjuk azért érteni, mik lehetnek ezek.
Csel. 17,21
Az athéniek pedig mindnyájan és az ott lakó jövevények semmi másban nem valának foglalatosok, mint valami újságnak beszélésében és hallgatásában.
Csel. 17,22
Előállván pedig Pál az Areopágusnak közepette, monda: Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket.
Csel. 17,23
Mert mikor bejárám és szemlélém a ti szentélyeiteket, találkozám egy oltárral is, melyre ez vala ráírva: Ismeretlen Istennek. A kit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek.
Csel. 17,24
Az Isten, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik.
Csel. 17,25
Sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék, holott ő ád mindeneknek életet, leheletet és mindent;
Csel. 17,26
És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és lakásuknak határait;
Csel. 17,27
Hogy keressék az Urat, ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messze egyikőnktől sem:
Csel. 17,28
Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk.
Csel. 17,29
Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség.
Csel. 17,30
E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy  megtérjenek:

 

Az aki többet imádkozik üdvözlégyet, mint Miatyánkot, az ne gondolja, hogy nem Mária imádó!

Az aki Máriát dicsőiti magsztalja, neki ad hálát az ne gondolja, hogy nem Mária imádó!

 

Az tiszteli Máriát, aki nem imádkozik, hozzá, mert azzal megalázza egyszerű öszinte Mirjámot, aki sohasem kérte, hogy ő hozzá imádkozzanak, mert ő is Istenhez imádkozott.

 

Nem bántani akarlak, hanem helyre állítani. :)