Igazad van, rosszul fogalmaztam, elnézést.

Egy keresztáramú hőcserélővel valóban nem nagyon lehet 70% fölé menni, bármennyire is lelassítjuk a légáramát vagy növeljük a felületét. (azonos felületű ellenáram és keresztáram között kb 30% a különbség, ezt írtam is itt nemrég)

Tehát az erdeti, pontatlan mondatom így szólt

" szerintem mezei keresztáramú hőcserélő is lehet akár 90%-os is, csak a hőátadó felületét túl kell méretezni az ellenáramúhoz képest."

Ezt most a következőképen módosítom:

" szerintem mezei keresztáramú hőcserélőkkel is lehet akár 90%-os is, csak az össz hőátadó felületet túl kell méretezni az ellenáramúhoz képest. "

 

Az a mondandóm lényege, hogy ha több keresztáramú hőcserélőt sorba kötünk, akkor az eredő nyereség megközelítheti egy azonos hőátadó felületű ellenáramú hőcserélőét.Tehát ha pl az első gyengécske hőcserélő visszanyeri a hőenergia mindössze 60 százalékát, majd a következő gyengécske hőcserélő is visszanyeri a (maradék 40%) hőenergia 60 százalékát az együtt már 84 százalék ugyebár ;)

Ez a bonyolítás persze első látásra értelmetlennek tűnik, de vegyük figyelembe azt, hogy egy jó (tehét nagy hosszúságban ellenáramú) hőcserélő elkészítése olykor milyen sok munkába tellik, míg egy egyszerű keresztáramú hőcserélő (némi túlzással) percek alatt öszedobható.

Emiatt talán könnyebb dolog egy olyan rekuperátort építeni, amely két (három? több?) kisebb keresztáramú hőcserélőt tartalmaz, mint egy olyat, amelyben egy darab, de nagyon nehezen összebarkácsolható ellenáramú hőcserélő van.

 

 

Ha az alsó rajzot átalakítod három hőcserélősre, az működésében kísértetiesen hasonlítani fog az én rajzomra (a belső terelő falakkal)