Ő nem emlékszik majd, de második gyereknél (az első ugye nem volt annyira sima ügy) az apás szülést is azért nem vállaltam mert szerintem szülés közben megvertem volna az orvost ha azt látom hogy a feleségemnek fáj. Így inkább kint toporogtam egész éjszaka. :-) Ráadásul elég apás, ha valami baja van rögtön azt kiabálja hogy apát akarom, de azért azt sem hagyná hogy az annya ne legen ott. Egyikünknek viszont itthon kell maradni a másik gyerekkel, így a lány azért ordít majd mert apát akarom, a másik meg hogy anyát akarom. Szóval megértetni vele hogy ne sírjon.... na az szerintem nem fog menni. :-(