Szia PRSZM, üdvözöllek!

 

 

Ledöbbenek írásodon, hiába ír neked bármit az ember, meg sem hallod, nem akarod sem meghallani sem pedig megérteni. S kérlek ne ítélkezz, mert fogalmad sincs én mennyire a keskeny úton járok. Ehhez ismerned kéne. Máris elkövettél egy hibát.

Azzal hogy kizárod a pappal való beszélgetést, aki megmagyarázza neked a korábban felsoroltakat, igazából saját magad zárod el az igazságtól. Nyugtalan, békétlen a lelked, erőszakosan hírdeted tanaid ami nem jó szerintem de szabad akaratod azt írni, amit szeretnél, úgy írni ahogy szeretnéd.

Mondtam már, szinte már-már gyermeteg módon szajkózol mindent, ahelyett hogy engednéd befogadni, mit is jelentenek valóban a te általad elhangzott fogalmak. Ilyen egyszerű. 

 

Ha már ennyire becsuktad a szemed, akkor legalább ezt olvasd el:

 

Részlet a katolikus lexikonból lesz:

 

bálványimádás: A szó szoros értelmében az élettelen tárgyak (pl. égitestek, totemek), állatok, ember (pl. az ősök) istenítése.

Nos erről egy szoborral díszitett templomban nincs így. Nem a szoborhoz imádkozom, hanem az Úrhoz, aki jelen van a Oltáriszentségben.

 

 

Most csak ezt írtam ki neked, a többi a te dolgod. Ha jó keresztény akarsz lenni, önmagadért tedd meg, hogy letisztázol magadban alapfogalmakat. Aztán önismeretet tartasz, megvizsgálod lelkiismereted, leborulsz az Úr elé, és minden mást, (ÖNMAGAD IS!) háttérbe szorítasz Ő előtte.  

 

 

 

Áldás neked, szomorú vagyok miattad, ez az erőszakos "igehirdetésed" nem jó. Pedig minden megvan benned bizonyos dolgokhoz....

 

 

Jajjj Te. <3