A tapasztalatod teljesen helytálló.

Ugyanis a füge az első termését ott hozza, ahol előző évben befejezte a növekedést, azaz a vesszők csúcsa körül. Ott az előző évi növekedés során már kialakultak a termő rügyek, de már nem indultak fejlődésnek, viszont következő tavasszal "ezzel kezdi" a hajtás.

A másodtermés a tavasszal fejlődött hajtáson jelenik meg nyáron (ha elég idős a bokor), és ősz folyamán érik be, azaz az új hajtás rügyeiben kialakul a virágkezdemény, és még abban az évben fejlődésnek is indul. 

Ha délebbre lennénk, lehetne még harmadtermés is, ami a nyárvégi hajtásnövekedés alsó részén indul fejlődésnek. De ebből nálunk legfeljebb zöldfüge befőtt lehet, ha ott marad télen az ágakon, tavasszal csak leszárad, leesik, kifejlődni sosem fog. Ami viszont feljebb lévő rügy, abból jön a következő első termés.

A friss dugványon meghagyott termés viszont szükségszerűen visszafogja a dugvány fejlődését. A kinevelése, beérlelése energiába kerül. Az lehet, hogy a visszaesés nem látványos a többi dugványhoz képest, de akkor is elkerülhetetlen. Ahogy ingyen sör sincs (valaki azt is megfizeti), a cukor, egyéb tápanyag, ami a termésbe kerül, azt a növény nem tudja másra fordítani, ez ennyire egyszerű. És ez a másra fordítás lehet gyökérfejlődés is, elraktározás is (ami pl a következő évi növekedés megkezdéséhez kell), tehát nem feltétlenül közvetlenül látható.

Ha valaki egy ismeretlen fajtán meghagy egy gyümölcsöt, hogy tudja, mire számíthat később, az lehet indokolt, de ha gyorsabban akar erős, nagy bokrot, akkor minél hamarabb érdemes leszedni a gyümölcskezdeményeket. (Ahogy magam is mindjárt tenni fogom a hajtásnak indult dugványokkal.)