Supka Géza említett könyvéből -hogy miért mostanában olvagatom?- idézem az aktuális részt:

"Hogy a szülést előmozdító s a tavasz újraszületését jelképező Venus asszonynapjából, az április elsejéből, hogyan lett a Bolondok napja, arra nézve igen sok megfejtési kísérlet van; valljuk be, egyik sem meggyőző. Tudjuk, hogy különböző neveket visel ez a nap. Angliában „All fools Day” („minden bolondok napja”), Franciaországban „poisson d'Avril”, (áprilisi hal), Olaszországban hasonlóan „il pesce d'aprile”, Németországban „Narrentag” a neve. A szláv területen egészen az újabb időkig ismeretlen volt ez a népszokás, és nálunk is csak újabban honosodott meg. Az érdekes az, hogy Németországban is csak 1631 óta ismerik. Ha nem lennének bizonyos naptári nehézségek, talán még leginkább az óitáliai Saturnaliákból származott középkori „Bolondünnep”-re lehetne visszavezetni, amelyet a középkorban „festa stultorum” vagy „follorum” néven emlegettek. A baj csak az, hogy ezt a napot, amelynek első nyomát a 12. században fedezzük fel, nem április elsején, hanem december 28-án (az Aprószentek ünnepén) vagy pedig újév napján ülték meg.

Mert egyébként sok lehetősége van a kétfajta népszokás összefüggésének. Hiszen a bolondünnepen a diákgyerekek gyerekapátokat, gyerekpüspököket és gyerekpápát választottak, akik a templomokban rendszeres liturgikus szolgálatot végeztek és körmeneteket tartottak. Az ünnep mind szabadosabb formát öltött, mind durvább szövegű dallamokat énekeltek hozzá, sőt már lasciv táncokba is elfajult a dolog. Miután egy időben már nemcsak a gyerekek, hanem az alsóbb szerpapok is részt vettek ezeken a bolondériákon, külön nevet is kapott az ünnep: „festum hypodiaconorum”. A pápák, a püspökök, a francia és a spanyol zsinatok már a 13. század óta tilalmazták ezt a vallást gyalázó szokást, amely azonban továbbra is fenntartotta magát, főként francia földön, úgyhogy a Sorbonne-nak még 1544-ben újabb tiltó rendszabályokat kellett kibocsátania, sőt még a dijoni parlament is foglalkozott vele 1552-ben.

Ismétlem: nem tudom az újévi és az április elsejei bolondnap között az összefüggést rekonstruálni. Mindenesetre feltűnik, hogy az utolsó franciaországi tilalmakkal körülbelül egy időben, 1538-ban jelentkezik német földön egy furcsa népszokás, amely talán átmenetet jelenthetett a kétféle bolondnap között. A mondott évben ugyanis az augsburgi országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki: ezen a napon kellett volna a szerfölött megromlott pénzeket új, értékesebb pénzekkel becserélni. Erre a napra óriási spekulációkat akartak a bennfentesek végrehajtani. S amikor aztán az április elsejei valutareform mégis elmaradt, a spekulánsok alaposan ráfizettek manipulációikra, minélfogva közröhej tárgyává lettek. Ettől fogva április elsejét a német területen „az elbolondítás napjának” emlegették."

http://mek.niif.hu/04800/04855/html/kalandozas0001.html

Gyerekkoromban nagyon népszerű volt az április elsejei ugratás, elsősorban az iskolában. Egyszer fokhagymával dörzsöltem be a tanári széket. Most már bevallhatom :) Aztán később, kollégiumban, a símára igazított lepedő alá rejtett félig töltött vizeslavór... , de hogy honnan pattantak ki ezek az ötletek, azt nem tudom.