Ez valóban remek trió, de a hangosítás az igyekezett agyonütni mindent, pár méterre a Hammondtól alig hallatszott valami belöle (már a leslie bemikrofonozásának látványa is ijesztő volt). Azt pedig nem is értem, hogy miért nem ellenőrizték a Hammond táp frekijét. Valóban, a gitáros egyadta hangolásból állt, még a Dr úr meg is említette, hogy bizony baj van az orgona 440 Hzével (no meg a többivel).

Ennek ellenére nagyszerű élményt nyújtottak a muzsikusok, Lonnie Smith egyénisége mindenen átsütött.