Köszönöm a hozzászólásod. A dolgokban valóban mindig a buktatókat, a gyenge pontokat kell keresni.
"k=20 W/m2°C hőátadási tényező adódik."
Bocsánat, rosszul fogalmaztam. A k (vagy U) hőátbocsátási tényező amiben minden akadály benne van, amin a hőnek át kell jutnia.
A hőátadási tényező amit én helytelenül írtam (α) a közegből a falhoz való eljutás jellemzője.
Tiszta erőből a hőátadásra koncentrálsz,
Megpróbáltam megbecsülni mi várható egy ilyen hőcserélőtől.
miközben (bizonyos határig) gyakorlatilag mindegy, hogy milyen anyagból van a hőátadó felület (létezik profi hőcserélő polisztirolból is!),
Igazad van, itt a fő meghatározó a hőátadási tényező (α), a hő eljutása a falig. A hőcserélő anyagának a hővezetési tényezője szinte elhanyagolható ezért lehet erre a célra műanyagból, papírból hőcserélőt készíteni.
miközben nem igzán törődsz azzal, hogy az a vékony (nyúlós+hajlékony) fólia hogyan fog viselkedni, amikor (állandó, vagy lökés-szerű) nyomáskülönbség fordul elő a kimenő és a bejövő irányok között, meg ha hidegen kifeszíted, akkr hogyan fog viselkeni utána felmelegedve, esetleg több ilyen melegedés/lehűlés után...
Ez kérdés.
A PE lineáris hőtágulási együtthatója 20 x 10^-5/°C az alumíniumé 2,38 x 10^-5. Egy 50°-os hőtágulás fél méteren PE-nél 500 mm x 50°C x 0,0002/°C = 5 mm, alumíniumnál 0,6 mm. Sok a PE hőtágulása, főleg az alumíniumhoz képest.
A hőtágulás akkor nem okoz gondot, ha a szerkezet minden részén hasonló. Tehát a fóliákkal párhuzamos keret, takaró lemez jobb, ha szintén műanyagból van, mert az hasonlóképp tágul. Erre eddig nem is gondoltam.
Igaz, sokkal könnyebben kezelhető egy alumínium hőcserélő, mint PE fóliából, de elkészíteni az utóbbit, úgy gondolom, egyszerűbb és talán olcsóbb is.
Aki maga készíti a hőcserélőt, az anyagi okokból teszi, nyilván egyszerűbb lenne egy fél milliós kész rendszert betenni. Ha megépíti a házát, de a gyári rekuperátorra már nem futja, a saját készítés is megteheti 4-5 évig. Bár már olcsóbbodnak az árak, nehéz versenyezni a Recair 30-50 eFt-os hőcserélőjével.
