Én úgy értelmeztem (de majd mWatt kijavít, ha jobb kedve lesz), hogy bizonyos fix fogyasztók mennek napelemről (inverterrel) amennyiben eléggé süt a nap. Tehát nem az egész ház.

 

Azok a fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok, amiket rákötsz.

Ha az egész házat rákötöd, akkor az egész ház, amennyiben a bejövő energiamennyiség fedezi az éppen aktuális szükségletet.

Méretezés kérdése.

 

Pl.

Nem érdemes a 2 KW-os villanytűzhelyet rákötni a 300 w-os rendszerre, mert amint bekapocsolod, akkor a vezérlés úgyis átkapcsolja hálózatra a rákötött összes fogyasztóval együtt!

A tesztrendszer 300 és a következő fogyasztók vannak rákötve:

- 1 mikrohullámú melegítő (1100 w)

- 1 teafőző (800 w)

- 1 automata mosógép (motorikusan 300w -melegítő fázis 2000 w)

- konyhai, előszobai, két szobai, fürdőszobai és WC világítás

- nagyobbik tv

- számítógép + nyomtató

 

Majdnem az egész kégli, mert a fogyasztókat soha nem használjuk egyidőben, ha mégis, akkor azt az időt a rendszer a HMV melegítésével tölti, a napelemek nem futnak üresen.

 

Kérdéses, hogy az éves villanyszámlában ez mit jelent majd?

 

Igen, ez a döntő kérdés!

Mgefelelő méretezéssel és jó kihasználással ugyanolyan mértékű megtakarítást lehet vele elérni, mint a hálózatra tápláló rendszerrel!

Van egy lényeges különbség a kettő között!

A NATI-val megtakarított 10 kWh energia mindig 10 kwh marad, a hálózatra tápláló rendszer mnegtakarítása pedig egy jogszabályfüggő elszámolás függvénye.

 

Arról már nem is beszélek, hogy a múlt héten nálunk 40 a órás áramszünet alatt is volt annyi termelés (még a borult időben is) hogy a fűtést ki tudta szolgálni éjszaka is, amikor szombaton kisütött a nap, akkor még tv.-t is tudtam, nézni!

Szóval nem csak a villanyszámla számít!