"Lapítsunk, ha rugdosnak, kérjünk elnézést, mert ez a trendi ejróper hozzáállás. Én értem hogy szerinted ez így rendben van, csak nem fogadom el azt, hogy én, mi, tahó szittya maradványok vagyunk..."

Miért kellene lapítani, ha rugdosnak? Akkor vissza kell rúgni! Csak ugyebár az a kérdés ki rugdos kit. És ki rúg vissza? Magyarország Trianon után elvesztett területeket. Igazságtalan volt a döntés? Igen az volt, mert sok magyar határon túlra került. De miért? Mert Magyarország elvesztett egy háborút, és a vesztesekkel nem szoktak jól bánni. Azóta a világ úgy tekint erre a területekre, hogy Romániához, Szlovákiához, Ukrajnához, Ausztriához, Szerbiához tartoznak. Ebből következik, hogy egy esetleges revizionista politika esetén a világ és az adott országok úgy értelmeznék, hogy Magyarország az aki rugdos erre arra. És ők volnának úgy itélve, hogy csak visszarúgnak. És hiába rúgnánk mi kicsit, bizonyára az ő visszarúgásuk igencsak erősnek bizonyulna. Majd megint nyalogathatnánk a sebeinket, és magyar módon sírhatnánk.

Minden verekedés úgy kezdődik, hogy valaki visszaüt. Minden háború úgy kezdődik, hogy visszavág valamelyik ország. Szóval vagy nem kellett volna elkezdeni az I. világháborút, vagy meg kellett volna nyerni. Mindenképpen a magyar politika sáros. Miért harcoltak a magyar katonák? Pedig 1914-ben még éljenezték sokan a háborút, ugyanúgy el voltak tájékozódva, mint te, hogy csak visszavágunk. De miért is harcoltak?

Egyébként a jelenlegi FIDESZ-es retorika is olyan, hogy mi szabadságharcolunk, ne mondja meg senki, hogy mit és hogyan csináljunk. Tudod mi a valóság? Hogy a jelenlegi magyar politikusokra úgy tekintenek, mint olyan valakire aki egy elegáns estélyen a terem közepén kixarja magát. Hát nem illik, nem szoktak ilyesmit csinálni, de ahogy írod, mi tahó szittya maradványok elvégezzük a szükséget a terem közepén. Ne mondja már nekünk meg senki, hogy hol és mikor akarunk xarni! No nagyjából ennyiből áll a jelenlegi szabadságharc.