Nem Pesten történt az eset, de gyerekkoromban érdeklődve figyeltem az udvaron, ahogy a kilyukadt lábast befoltozza a mester. Még hosszú ideig szolgált az az edény. Valahogy így zajlott a dolog:

"A fémedényeket foltozták vagy – szükség esetén – fenekelték. A kisebb lyukakat egy folttal és nittszeggel javították meg, a nagyobb lyukakra már két folt is kellett, amelyeket nittszög fogott össze. A lyuknál egy, másfél centivel nagyobb foltot vágtak ki ellipszis alakúra a bádoglemezből, ezt térdükön ólomüllőn vaslukasztóval középen átlukasztották, majd az edény formájának megfelelően sínen leperemezték, kikalapálták. A belső foltot befekvési helyére illesztették, hogy „passzoljon”. A külsőt is ugyanígy hozzáillesztették az edényhez. Ezután mindkettőt pépes lisztcsirizzel vastagon bekenték kívül is, bévül is. A szegecset a szegecshúzóval vagy nitthúzóval meghúzták, a fölösleges részt csípőollóval vagy fogóval lecsípték, aztán bedugták a foltok lukjába, majd kalapáccsal széthúzták a szegecset, vagyis megfenekelték. Ha megszáradt, vízzel kipróbálták, nem folyik-e, s csak akkor adták vissza a megrendelőnek (Timaffy 1984)."
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/46.html#54

Merthogy:

"A háború után sokáig nem lehetett jóformán semmit kapni, ha egy lábos, fazék kilyukadt, azt valahogy be kellett foltozni"
Iskola a láthatáron bmta.hu/doc/szale_laszlo_-_iskola_a_lathataron.doc