Tisztázzunk valamit: határozott véleményt mindig csak olyan objektív(ek)ről merészelek írni, amelyeket hosszú ideig használtam vagy használok. Vagyis ezek minősítések egy-egy példányról szólnak.

Ráadásul nem többféle gépen használom őket. Ezért nagyon gyakran oda is írom a fotók mellé, hogy milyen gépvázon készültek a képek...

Egy-egy új objektív típusról csak óvatosan formálok véleményt. A tesztoldalak eredményei sem mindig egyeznek azzal, mint amit az ember saját gépen tapasztal.

 

Maradjunk a hagyományos DSLR vonalnál. Abban talán egyet érthetünk, hogy az öt nagy japán gyártó (Nikon, Canon, Minolta(Sony), Pentax és Olympus mindig is nagyon odafigyelt objketívjei optikai minőségére és építésére egyaránt.

Többek között ennek is köszönhették sok évtizedes sikereiket.

 

A 3rd party objektív gyártókról ezt a megállapítást csak óvatosan merném megfogalmazni.

A Tokinák építésésével általában nincs (és nem is volt) gond, Tamronoknál, Sigmáknál bizony akadhatnak. Képminőség tekintetében is előfordulnak szórások valamint tipikusan furcsa jelenségek. A Tokináknál pl. rendre igen magas CA-értékek fordulnak elő (nagylátók, nagylátó zoomok). Sigmáknál éveken át gyakori jelenség volt az aszimmetrikus élességi jelenség (hibás objektív illesztések miatt). Az AF-motorok tekintetében viszon nem lehett rájuk panaszkodni, a másik kettőre annál inkább. A képek lágysága (nyitott rekeszen) leginkább a Tamronokat jellemezte és jellemzi.

A kép tehát igen vegyes és változatos. Az sem véletlen hát, hogy ezek a cégek olcsóbban terítik portékáikat.

 

Az új Sigma 35mm f1,4 új vonulat lehet. Ha ez az építési mód minden minőségi típusuknál jellemző lesz és a képminőség is ebbe az irányba tart, az a cégnek tartós sikert hozhat.