értem amit mondasz, de nem :-)

 

a DOF nem csak úgy van egy papírképen és független minden egyébtől,

de, a DOF definicio szerint a KÉPEN még élesnek TŰNŐ legközelebbi és legtávolabbi tárgy távolsága a SZÍNEN (valóságban)

Hadd ne keressek forrásokat, de pl wikipeadia, szerintem Sevcsikben is, stb

http://en.wikipedia.org/wiki/Depth_of_field

 

A te értelmezésedben ugyanannak a képnek egy kellően kicsi nagyítása éles lesz, a kellően nagyméretű nagyítása meg életlen

nem, mert az, hogy mi lesz éles, attól is függ, hogy milyen messziről nézzük. A nagyméretű nagyítás csak közelről nézve lesz életlen. És igen, ugyanannak a nyomatnak közelről és távolról más lesz a mélységélessége.

 

Az én értelmezésemben viszont DOF a leképezés pillanatában dől el az optikai törvényszerűségek (és más egyéb) szerint

 

a leképezés pillanatában a rekesz, gyutáv stb függvényében a valóság egyes pontjainak szóródási sugara, azok aránya dől el. Ebből persze később következnek a végleges kép mélységélességi mintázatai, viszonyai

Gondolj arra, hogy pl egy kellően nagy felbontású szenzorra (síkfilmre), nagyon nyitott rekesszel készítesz egy egészalakos képet. 1:1-ben a képernyőn (mikroszkóppal) örömmel látod, hogy a modell irisze éles, de aszempillái már mosottak kissé. A szemről készült croppot kinyomtatot 13x18 cm-re: ugyanezt látod. Kinyomtatot az egész alakot 13x18 cm-re: tök éles lesz az egész. Az a szóródási kör, mely pixel szinten látszik, a valóságban a 2. nyomaton olyan kicsi, hogy a szem nem látja.

 

Van az optikának egy feloldó képessége és rekeszállása.  Ez meg fog határozni egy élességi síkot, ahol a megfelelő élesség kialakul.

Az élesség síkját (a valóságban, amit fotózunk, a tárgyon)  a fókusztáv és a képtáv fogja meghatározni. A feloldóképesség kissé pongyolán az egyes (éles és nem éles) pontok szóródását, a rekesz az élességi síkon kívüli pontok szóródásának mértékét határozza meg.

 

Szóval én azt mondom a DOF egy arányt/mértéket jelöl, amit adott leképezési rendszeren belül lehet/kell értelmezni és a leképezés pillanatában jön létre.

Értem , mire gondolsz , de szerintem hagyományosan, definició szerint a dof nem ezt jelenti. Amit mondasz , az egy valós "jelenség" , tényleg nagyon fontos szerepe van a későbbi kép kinézetében, de én azt inkább a kép élességi viszonyainak vagy ilyesminek nevezném. Hiszen az expo pillanatában, az adott szituban tényleg eldől, hogy pl. a szem sokkal élesebben került rögzítésra mint a haj.

És az is lehet, hogy ma már a DOF-ot inkább a Te értelmezésedben használják :-)