Kép a nagyított papírképen, esetleg a monitoron jelenik meg. A szenzoron levő kép egy átmeneti állapot, amelyet a nézők nem láthatnak és nem is kell látniuk. A lényeg az, mi tűnik élesnek a papírképen. A mélységélesség a téma azon távolsági zónája, amelynek a képe a papírképen élesnek látszik. Tehát nincs benne a szenzor. A levezetésben és a következtetések levonásában természetesen szerepel a film illetve a szenzorméret. A nézőnek nem kell tudnia mivel készült a kép. A téma azon része, amit a néző a (papír)képen élesnek lát, az van benne a mélységélességi zónában. A szenzorméret ott jön be a képbe, hogy a kisebb szenzorra kirajzolódó képet jobban fel kell nagyítani a kívánt, mondjuk 30x40 centiméteres papírképhez.. Jobb ha filmet képzelsz el és nem szenzort, mert akkor a pixelek nem zavarnak bele a megértésbe.

Olvasd el az oldalamon levő írást, a levezetésekkel ne sokat törődj, egyszerűen hidd el. Következtetésekre koncentrálj, mert azok fontosak a fotózás szempontjából. Olvasd végig, a fontos használható táblázatok a cikk végén vannak.

A lényeg hogy a mélységélesség nem függ a fókusztávolságtól. (korlátozás, kerekítés van, kb 1-6 méteres témaméret esetén!)

A (film) szenzorméret számít, de: Lehet azonos mélységélességű képet készíteni eltérő szenzorméretek esetén is, de nem azonos rekesszel. Az FX méreten akkor kapunk a Dx méretre készült felvétellel azonos mélységélességet ha egyrekeszértékkel szűkebb rekeszt használunk.