Logitor Wiscum Creative Commons License 2013.01.15 0 0 3651

Shai-Hulud legyen veletek!

 

Azt hiszem éppen ideje írnom is ide, nem csak olvasnom a fórumot. Jómagam még kamasz koromban ismerkedtem meg a Dűnével, természetesen akkor még nem értettem sok mindent, csak egyszerűen lenyűgözött az aprólékosan kidolgozott világ egyedisége. Utána láttam az első mini-sorozatot, majd elkezdtem olvasni a könyveket, megnéztem az eredeti Lynch féle filmet, és a többi…

Sok mindennel egyetértek veletek (az úgynevezett hard-core dune fanokkal), de akadnak dolgok amiket másképpen látok, hagy osszam meg veletek.

 

Először is Frank Herbert nagyszerű író és filozófus, ez tagadhatatlan alapja az általa teremtett univerzumnak. A fia ehhez képest olyan távol áll a nagyszerűségtől mint egy sziecs a tengerparttól, ám én mégsem állok le szidalmazni. Sőt. Higgyétek el, hogy kellenek ezek a regények. Ugyanúgy ahogy a Star Warsból is készült rajzfilmsorozat, ezeknek a regényeknek is megvan a maga szerepe a Dűne legendáinak sorában, hiszen képes arra mire az eredeti regények nem: már a megérthetőség kora alatt is megkedveltethetik az univerzumot a fiatalsággal.

 

És itt választanék külön két dolgot ami fontos a különböző nézőpontok megértésében. A hard-core fanok konkrétan Frank Herbert írói nagyságát dicsőítik, ami tökéletesen érthető. Nevezhetjük ezt a Herbert féle filozófia imádatának. A másik oldal (végül is én is ide tartozok) magáért az univerzumért rajong, ez pedig nem zárja ki, hogy más forrásokból is befogadjunk történeteket, másféle stílusban. Természetesen orbitális különbség van az eredeti könyvek és Brian Herberték féle előzmény-folytatások stílusa és sajnos minősége között, de én például éhezem a plusz történetekre. Legyen az mini-sorozat (az eredeti filmet nem sorolnám ide) vagy az új könyvsorozat, úgy tekintek rájuk, mint egy imádott Shakespeare történet különböző színházi előadásaira. Nem akadok ki, csak mert az adott színész nem úgy játszik mint azt én a fejemben elképzeltem. Igyekszem a Frank Herbert féle karaktereket a fejemben megőrizni, így az új könyvek és filmek tényleg működhetnek mint egyfajta színházi előadás.

 

Tisztában vagyok az ellentmondásokkal ami a különböző írók világában előfordulnak, de biztos tudjátok, hogy maga Frank Herbert regényfolyamában is vannak ellentmondások saját magával, ez egy ilyen összetett világ esetén elkerülhetetlen. Itt egy link ahol ezeket kivesézik: http://dune.wikia.com/wiki/Discrepancies_between_Dune_novels

 

A Dűne megfilmesítése sajnos kudarcba fulladt de én nem mondok le ennek megtörténtéről, esküszöm örömkönnyeket hullatok majd ha egyszer mégis összehozzák. Legfeljebb sírok majd ha nagyon elcseszik. A magam részéről kizárólag úgy tudnám elképzeln mint ahogy Peter Jackson nyúlt a Gyűrűk Urához: három különállló 2-3 órás film, hozzáértő rendezővel és költségvetéssel tudná vászonra vinni a könyvet. És akkor végre büszkén nézethetném meg a barátaimmal/párommal, mert jelenleg meg sem próbálom. A könyvek elolvasása nélkül a mini-sorozat is érthetetlen és bizonyos részein elég unalmas. Ellenben az eredeti sorok ismeretében nagyszerű élmény képileg is átélni a történeteket.

 

Még egy gondolat a Brianék féle történetekről: A gépekkel való háború mint kiindulási pont, és a velük történő befejezés önmagában szerintem nagyon is életképes gondolat, egyfajta önmagába visszatérő kerek történetet alkot. Nekem nagy vonalakban két dolog nem tetszett az egészben:

 

Először is Omnius számomra túl együgyű "karakter". Jómagam jövőkutatással is foglalkozom, eléggé érdekel a technika, különösen a robotika és mesterséges intelligencia kutatások. Amikor megtudtam, hogy a Butleri Dzsihadot feldolgozó könyvekben egy gépi birodalom köré épül a történet, túl magasra tettem a mércét. Egy szuperintelligens géptől fényévekkel többet vártam mint amit itt összekapartak. Erasmus karakterében volt fantázia, de Omnius szinte egy gyermek volt az eseményekben. Emberien butává tették őket, na. Elszomorító.

 

A másik problémám az lezárásban visszahozott kis ghola óvoda volt ahol mindenkit visszarángattak akinek a neve számított az eredeti történetekben. Ez nekem sok volt.

 

Ennyi. Első hozzászólásomat egy kicsit bő lére eresztettem, de ez már tényleg kikívánkozott belőlem. :)