Örömteli, hogy a szombati KKK siker után egy sima, nyugodt Patriots győzelemnek örülhettem a Texans ellen a rájátszásban, ezzel bejutva ismét az AFC döntőjébe, így lett teljes a hétvége.

Így most ismét billentyűzetet ragadok és néhány észrevételemet megosztom.
Szerintem küzdelmes és közepes színvonalú, papíron volt csak rangadó, de egy percig nem éreztem, hogy kikaphatunk, mert jobb csapat vagyunk a jelenlegi PVSK-nál.

A Pécs megérezte Legion hiányát, vele más lett volna, bár számítottam rá, hogy Loesing jobb lesz, mint a Körmend elleni kupameccsen és felszívja magát. Tóth pedig azt hozta amit tud, kinti dobások védekezés nélkül. Azért ellenünk már a pécsi fiatalok sem villogtak.
Nálunk Marco és Swanny vitte a prímet, utóbbi a 2. félidőben brillírozott, magyarok közül Ronca harcossága volt nagy hasznunkra többször is elég csak a végén visszahúzott labdájára gondolni. Kornéltól, Drahostól többet vártam mind támadásban mind védekezésben.

Ha Drahos irányított lelassultunk, statikussá váltunk vagy eladtuk a labdát. Dávid Gerinek, Szikónak jobbulást, szükség van rájuk.
Chris előtt pedig kalap le, ahogy meccs után is hallottam, betegen is végig játszotta a meccset, mert ő is győzni akar mindig. Remek, hogy ilyen mentalitású légiósaink vannak, ez is a sikereink egyik titka. Nyilván a rövid pad és kevés rotálás miatt az utolsó negyedben már fejben is szétestünk meg kissé el is fáradtunk, de a 3. negyed elég volt most a győzelemhez. A jövőben sokkal több kell mindenkitől, mert még ez év eleji forma volt és akadozott a gépezet rendesen.

Örömteli, hogy az év első hazai meccsén már a lépcsőn is ültek, csak így tovább és akkor ismét telt ház lehet komoly nézőszámmal.

A szurkolásról: végre voltak vendég szurkolók, nem csak az ellen ifik nézelődtek a szektorban, így a hangulat is jobb volt, hiszen Pécsről szép számmal, ráadásul külön busszal kísérték el a csapatot, részünkről pedig most többen álltunk a dob mellett, mint a szokásos pár fő, ennek örültem, jobban szólt, hangosabb volt a szurkolás, köszönet a résztvevőknek. Amúgy korrekt, sportszerű volt mindkét oldal. Ebbe az irányba kellene elmozdulni növekvő létszám a B középben, egységesebb, folyamatos szurkolás, mert a csapatnak szüksége van rá, főleg ha majd a ki-ki meccsek jönnek. A végén a közös ünneplés elmaradt, mert csapat fele az öltöző ment, a leírt okok miatt, de majd a Falco győzelem után duplán bepótoljuk.
Visszatérve a szombathelyiekre készülni kell rájuk, mert a légiós cserélgetések után is kétarcú csapat, kiszámíthatatlan mire lesznek képesek. Hazai pályán viszont jelentős legalább 10-15 pontos győzelem kell, hogy nyugodtabb visszavágó legyen az Arénában és biztos továbbjutás, más nem is lehet a célunk.
A sérülteknek, betegeknek jobbulást.

A lényeg továbbra is Hajrá Kaposvári KK és Hajrá Pats!