„Na és honnét tudod, hogy élő személy, akinek a nevét leírod, ragaszkodik-e hozzá?”

Addig nem fogom megtudni, amíg el nem mondja. Ma sem tudom, hogy ki hogyan írja a nevét, Y-nal, vagy I-vel, CZ-vel, vagy csak C-vel, stb.

„Rendőrbácsi ne bántson, maguk Juliot körözik, az nem is én vagyok, mert én Hulio vagyok?”

A leírt, vagy kiejtett név soha nem volt bizonyító erejű a személyazonosságot illetően, s ma sem elegendő.