Nos, látom egy-egy elhangzó, olykor egyénenként ellentétes vélemény még mindig remek kapaszkodópont a sértődöttség hadszínterén, ahol könnyen lehet fegyvert rántani...

Kaltenecker játékmódját mindenki össze tudja vetni az ismert Hammondos nagy nevek stílusával és mint ilyen, szerintem közelebb áll a zongorista stílushoz ő, mint az orgonáláshoz, pályályát amúgy elég régen követve (általam), így oszthatom a már régen megfogalmazott megállapításokat, hazánkban kevesen vannak akik a jólesően borzongató érzéssel tudnak nyúlni, e páratlan hangzáslehetőségeket és vele egyedi, kifejezetten orgonista vénát kívánó hangszerhez. De ugyanígy említhetjük pl. Barbara Dennerleint is, aki bár remek adottságokkal bíró muzsikus hölgy, valahogy a Joey - Jimmy, stb. vonalat nem sikerül neki sem megütni, magyarul, amikor nem vérszegényen hanem marokra fogva nyúlnak a billentyűkhöz. Lehet persze mondani, hogy nem kell mindenkit és mindig minden áron csak hozzájuk hasonlítani, meg az adott mű pont ezt a stílust kívánja meg, mindenki vélekedhet másként is ezekről a dolgokról. Talán ez lenne a demokrácia, ha mindenki elmondhatja a saját véleményét, ízlését tét nélkül és talán lesz majd idő, mikor nem rögtön bakancstalppal, hanem bólintással lehet ezekről beszélgetni...

Én Kalteneckert továbbra is csak mint jó zongorista fogom jegyezni, ha nem haragszol.