Egyetértek Koricsánszky Atillával, de egy kicsit tovább gondoltam a felmerülő lehetőségeket, szükségleteket.

Egyáltalán nem biztos, hogy az X/KSZ átírás helyénvaló, ha például Xavier Hernández

nevét kellene átírni. Ugyanis őt Csavi-ként kellene írni, hogy legalább hangzás-azonos legyen a név kétféle leírása. A Kszavi átíratot meglehetősen furcsának találom.

Hasonló az eset a Y betűnél is. Hogyan írjuk a Yukon folyó nevét? Jukon, vagy Iukon?

Vagy a V/W átiratnál, amikor F-nek kell ejteni, pl. Sebastian Vettel?

Az a véleményem, nemcsak mai magyar neveket kell tudni átírni, hanem olyan szabály szükséges, mely egységes átírási módot ajánl minden később honosított személy nevének átírására is, esetleg alkalmas egy adott szövegben előforduló idegen nevek megjelenítésére is. (Miután kínai , arab, orosz földrajzi neveket is simán átírnak egymás- és latin ABC jelkészlete szerint, ez nem lehet akadály a rováskészlet esetében sem.)

Továbbra is azt gondolom, hogy abból érdemes kiindulni, hogy az írás (a betű) hangok rögzítésére szolgál, s nem fordítva. Ugyanakkor elfogadom, hogy igyekezni kell minél több információt minél pontosabban közölni az írás által, de nem szabad görcsösen ragaszkodni ehhez a gondolathoz, ha egyébként semmi nem indokolja.

Nem hinném, hogy bárkit is zavarna, hogy a kiváló labdarúgó latin jelkészlet szerint Xavier, míg rovásírással Csavi-ként szerepelne egy adott szövegekben.

A Sárga folyónak is van jónéhány átirata – még a latin készlettel is(!) - mégsem keveri össze senki, mert a hangzása hasonló, - s mint annyiszor - a szövegkörnyezet is segít: Hoang-ho, Huang-ho Hwang-ho, Huang-He, Huáng-Hé, tradicionalis kínai: 黃, egyszerűsített kínai: 黄 (az arabot, oroszt, stb. mindenki gondolja ide.)