„…elsősorban nem idegent kell átírni magyarra, hanem a magyart a kell átírni a magyarra.”

Nem célom a kákán is csomót keresni, de az átírás nemcsak magyar neveket érint, csak egy pillantást kell vetni a telefonkönyvre, s ha feltételezzük, hogy különbözői írásokban akár szereplőként, akár hivatkozásként olyan nevek-szavak szerepelnek, melyeket valahogy át kellene ültetni a rovásírás formavilágába.

 

„Viszont átírható idegen név mondjuk Marx Károly. Ezen már vitatkozhatnánk, de még ennél is mondhatjuk, minek a székely ábécét nyomorgatni, hiszen nem magyar név,”

Igaz, de hamarjában két magyar, akiknek hasonló neveik vannak: Laux József, Varnus Xavér.

Azzal is számolni kell, hogy a világ bármely tájáról érkezhetnek (érkeznek is) számunkra idegen írásmóddal, hangzással nevezettek, akik idővel állampolgárságot nyernek. (A sportban igen gyakori, így előfordulásukra is fokozottan számítani kell.)

 

„Nem kell minden tízezer kínai, japán, koreai, meg mittudomén milyen jelre újat alkotni, ahogy azt sugalmazod,”

Éppen ez ellen szóltam, jelezvén, hogy a fonetikus átírást tartom logikusnak, mert a kiejtett hangok jó közelítéssel leírhatók rovásbetűkkel (is). Lásd: 9951

 

„Hogy akarsz egyébként "következetes módszert alkalmazni" és élő írást a rovásból, ha az információhordozó értéke nem alkalmas a magyar nyelv leírásához, illetve kisebb, mint a latinbetűs írásé?”

Ez számomra új információ…Vagy viccnek szántad? Eddig úgy tudtam, hogy a székely-magyar rovásírás kimondottan a magyar nyelv leírását szolgálta...

 

„Azután ha a divatja pár év múlva leáldozik, újra feledésbe megy. Talán végleg.”

Így már értem….

 

Ui:

E kérdést nem eldönteni kívánom, legyen az a szakemberek dolga, hanem a figyelmet szeretném felhívni különböző esetek lehetséges előfordulására, melyekkel számolni kell semmi több.