nem őrölünk két malomba.

Szerintem akit latin betűkkel anyakönyveztek, pláne ha magyar nyelvű latin ábécé szerint, akkor azt egy az egyben át lehet írni, ...és ha egy mód van rá, át is kell, mert az az ő neve, ejtéssel és latinbetűs írással együtt. Mindegy mennyire egyezik az ejtés az írással. A név az egy hivatalos dolog, vagy ha nem is tartjuk hivatalosnak, akkor is a név szentsége szerintem a székely ábécé szentsége felett áll.  Ez az én véleményem. (Más dolog, ha valaki önként, saját nevét írja át, és megint más, ha eleve nem is lehet betű szerint átírni.)

Egyéb köznyelvi szavak esetén, ahol a kiejtés meg a megértés is többesélyes eredményhez vezet, legyen szent a székely ábécé. Legfeljebb ugyanaz többféleképpen lesz leírva, attól függően, raccsol vagy selypít-e az illető, esetleg kimosta -e a fülét.

Mondjuk a mai világban ezt sem tudom elképzelni.

Ha át akarjuk menteni a rovásírást, élővé tenni, akkor igenis egységesíteni kell, esetleg új hangzókat is bevezetni. Értem én, hogy ez szentséget sért, de ez a fennmaradás ára. Ezzel tulajdonképpen nem csinálnánk mást, mint amit a régiek is tettek.