Engem az érdekelne nagyon, hogy ezek a hajléktalanok azelőtt hol laktak? Senki nem születik hajléktalannak, illetve ma már talán sajnos ez is lehetséges.

Sajnos az alkoholistákkal szemben nagyon intoleráns vagyok. Felém a hajléktalanok ülnek a téren a padon és mellettük ott a pillepalack a kannás borral. Megmondom őszintén, hogy nagyon nem szeretem őket.

Régebben, iszonyat hóesés volt és én egyedül éltem akkor egy elég nagy házban, a többi tulajdonos csak hébe hóba jelent meg a házban. A rendszeresen ott guberáló két pasasnak felajánlottam fejenkét ezer forintot ha elkotorják a havat. Azt mondták, jó majd később visszajönnek. Természetesen nem jöttek. Mindez már több mint 10 éve történt, amikor ez szerintem nem volt rossz fizetség egy 3 lakásos ház előtti hótakarításért.

Viszont képzelhetitek mekkorát néztem, mikor 1963-ban felfedeztem Londonban, esténként az üzlethelyiségek bejárataiba bevackolódó hajléktalanokat. Ilyesmiről itthon akkor még csak nem is hallottunk.