Az olyan fontos Istenem, hogy beszélgessek Veled

Nem ügyeket intézni hívtál meg, hanem arra, hogy egy legyek Tebenned, mint ahogyan egy vagy az Atyában

Akit meghívsz, azt szolgálni hívod

Akit magasabbra emelsz, annak kisebbnek kell lennie

Ha meghívtál, akkor arra hívtál, hogy hátraszaladjunk a lemaradottakért

Ha magasabbra emelsz, akkor azért emelsz, hogy mélyebbre tudjunk lépni

Megtöltesz fényeddel, hogy az kis fény elvezessen Hozzád

Annyi lesz a fényem, amit a fényedből meg tudok tartani, azért annál többet adj a többieknek, mint amit én viszek

Egy gondolatig kilépek, mennék hátra a sorba

Juhaidat arra hívtad, hogy minden ismeretük meglegyen

Holt imába életet lehelni, azt tanítod

Lélekben könnyű a telet tavaszra fordítani, az az, hogy életet lehelsz az imába

Néhány izzadtságcsepp a hátamon, az vele jár

Azt akarod, hogy tapasztaljalak, juhaidnak el kell érniük a mindennapok, és a minden pillanatok tapasztalásait

Addig nehéz, amíg nem ég bennem a tüzed, ha még nem ég, akkor még van bennem nagyság

Minden gondolatom ima, ami Téged keres

És minden beszédem ima, ami Téged szólít

Ha egy beszélgetésben Téged is megszólítalak, hát ott hallgatod, ne lenne az természetes?