294/2. hads. 1. a. 43. a 24. szám

 

                                                                              H A D S E R E G P A R A N C S

 

    1. A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés - esküjéhez és kötelességéhez hű - ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott. Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét megtette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De becstelenség az a lelkeveszített, fej nélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, miért most a szövetséges német hds. és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van.

    2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegséggel, sem sebesüléssel, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul.

    3. A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell a helyszínen való felkoncolással is helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt, vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa.

    4. Minden, még a legmagasabb parancsnokság is addig marad a gyülekezésre kijelölt helyén, míg útbaindulásra parancsom meg nem kapja.

    5. A gyűjtő és irányító állomások parancsnokai Belgorod és Prochowkáról kijelölt területekbe meneteitetik zárt rendben a gyülekeztetett csapat és vonatrészeket a D. körletbe a 19. hadosztályparancsnok és É. körletbe, a 10. hadosztályparancsnokhoz, kik felelősek azért, hogy annak nyugati határát egy ember, vagy jármű át ne léphesse, aki megkísérli, azt fel kell koncolni, ha egység kísérli meg, meg kell tizedelni. Vitéz Asztalosy vvezérőrnagy és Molnár százados itt, a hátsó körzetben vitéz Heszlényi altábornagyot teszem felelőssé azért, hogy parancsom végrehajtása minden eszközzel megtörténjék. Számolni kell azzal, hogy élelem terén alapos korlátozások lesznek. Elsősorban annak van jussa élelmezéshez, aki elöl harcol, aki helyét elhagyta, és itt hátul gyülekezik, örüljön, ha annyit kap, hogy éhen nem pusztul. Helyünket német csapat foglalta el, az megérdemel minden gondoskodást, mi addig míg rend nem lesz, míg harcra alkalmas egységgé nem formálódunk, ilyennel, ne számoljunk, mert arra érdemtelenné váltunk. (Ez nem igaz. Jány hazudik. Nem álltak németek a magyarok helyére. Ők is visszavonultak. A magyarok előtt járva! Merlin1.)

    6. A D. és É. körlet parancsnoka ossza be területét vonat- és csapatkörzetbe.

    a) A vonatkörletbe jut minden jármúfelelős parancsnok néhány kemény főtisztes parancsnoksága alatt járművenként egy hajtóval. Egy oszlop 50 járműből áll.

    b) A csapatkörletet seregtestenkénti alcsoportokba kell beosztani, melyekben csapattestenként külön-külön alakulatokat kell szervezni 100 fős alosztályokba összevontan. A gépkocsi vezetőket külön vonja össze és ossza be valamely alosztályhoz.

    A nemzetiségeket külön egységekbe vonja. Ezekből alakítsa meg a munkás sszázadokat és vonatlegénységet. A vonatnál csak idős magyar ember lehet. Fiatal nincs sem ott, sem törzseknél. Ezeket haladéktalanul fel kell váltani, étkezdék személyzete sem lehet kivétel. Tiszti küldönc is csak akkor maradhat fiatal korosztályhoz tartozó, ha az egyúttal gk.-vezető, ill. másodvezető.

    7. Az első naptól kezdve a fegyelem megszilárdítására, illetve annak megteremtésére kell súlyt helyezni. Első a katonai külső. Nem tűrök mindenféle ronggyal körülcsavart lábbelit, polgári köntöst, lehetetlen föveget, melyen nincs rózsa és rendfokozati jelvény, kivétel az előírt irhamellény, vagy ujjas bekecs. Tiszteknek megengedem, hogy irhabundát hordhassanak.

    Második a katonai feltépés. A legfeszesebb magatartást még a fagyott embertől is megkövetelem. Minden feljebbvaló az őt megillető tiszteletadást követelje meg és erőszakolja ki. Minden eszközt megengedek addig, míg tökéletes rend nem lesz. Ellenszegülést haladéktalanul meg kell torolni.

    Harmadik az egység fegyelmezett menete, fellépése. A napirendet úgy kell összeállítani, mintha laktanyába volnánk: kihallgatás, foglalkozás és parancskihirdetés. A foglalkozás tisztán zárt rendből áll. Fegyverfogások, menet, fordulatok stb. A fegyvertelenekkel csuklógyakorlatokat kell tartani. A gyakorlatok töltsék ki az egész napot, csak a szükséges pihenőket iktassuk közbe.

    8. Minden állomásparancsnokság a legkeményebb emberekből állítson össze mielőbb 1-1 tábori csendőr osztagot, kiket karszalaggal, rajta "cső" felirattal és igazolvánnyal kell ellátni. Ezek feladata a feltétlen rend és a parancsok teljesítésének kierőszakolása.

     9. Minden állomás főőrséget és belső szállásőrséget állít fel. Feladatuk a kijáratoknak nyugati irányba való lezárása. Senkit tovább nem engedhet, ki az állj parancsot nem teljesíti, felkoncolja.

    10. A munkás századokkal, melyeket a körzetek összeállítanak addig, míg állásépítéshez nem bocsátom a német parancsnokságok rendelkezésére, a harcos alakulatok kényelmét szolgáló helyi munkát kell végeztetni, erre kell a fagyásos embereket is felhasználni. Utak takarítása, hótól mentesítése az egyes községek közt is reájuk hárul.

    11. Az alosztályok névjegyzéket vezetnek. Soha senki, körletét el nem hagyhatja. Házcsoportján túl csak alosztályparancsnok írásbeli engedélye mellett mehet.

    12. Naponként és községenként a megalakult egységek számát jelenteni kell. Ezek hozzám 18. h-ig fussanak be.

    13. Az utolsó napok alatt látottak azt mutatták, hogy a zsidó munkás századok zárkózottan és rendben meneteltek, míg az úgynevezett csapatlegénység szétszóródott, állati színvonalra süllyedt csürhe benyomását keltette.

    14. E parancsom lényegét parancs kiadáskor minden nap fel kell olvasni.


    Törzsszállás 1943. 1. 24.


    vitéz Jány Gusztáv vezérezredes s. k

Ennek a parancsnak amásolatait Romániában 600 leiért árulták!