Először is gratulálok a Csapatnak és a Szakmai stábnak az újabb győzelemhez.
Teljesen megérdemelten végig vezetve győztünk a 2. félidőben roppant jól küzdő Zete ellen.
Az első félidő alapján, könnyed laza 20 pontos sikert jósoltam és vártam, de az ellenfél ezt nem hagyta és tettek is ellene nem is keveset. Feljavultak védekezésben és támadásban az irányítójuknak Copelandnek köszönhetően és agresszív, néhol már a durvaság, keménység határát súrolva játszottak. Volt is belőle gondjuk a bíróknak, tévedtek ide-oda bőven, de nem ezen múlott, bár néhány faulttal a sok reklamálást és a meccset megfoghatták volna, a következetlenség hiánya volt nekem feltűnő.
Pedig az első félidőben néhol már sziporkázva teljesítettünk, volt minden mintha egy All-Star meccset néztem volna, a hát mögötti passz élményszámba ment Swanstontól.
Aztán bent ragadtunk az öltőzőben, de szerencsére ma volt egy Chris Dunn nevű fiatalember nálunk, aki az elmúlt hetek kiváló teljesítményei után ma ismét parádézott. Lábbal tarthatatlan volt komoly gondot okozott a zalaiak védőinek, hasznosan, okosan és eredményesen játszott, nemcsak irányításban, nagyon élt. Ő volt a meccs MVP-je. Mellette Marco Spica hozta harcos és küzdő játékát, amit megszoktunk tőle. Amikor kellett a 3. negyedben a hullámvölgyből az ő pontjaival sikerült kijönni, mert visszajöttek 7 pontra a kék-fehérek.
Swanston pedig egy igazi dobógép, aki néha talán többször is vállal, mint kellene érzésem szerint, de kintről életveszélyes és az ellenfél védelmének ki kell lépni, ezáltal a támadópalánk alatt Hendlein Rolinak és Dávid Gerinek nagyobb tér marad. Hendlein Roli a másik oldalon Gáspárhoz hasonlóan már-már régi formáját idézi és pontjai mellett fontos lepattanókat is összeszed védekezésben odateszi magát, nagyon nagy szükségünk volt az elmúlt évek után egy ilyen saját nevelésű igazi somogyi játékosra. A szezon eddigi meglepetésembere, ha már minket meglepetéscsapatnak tartanak a kosaras szakportálok.
De akit még ki kell emelni, az Drahos Gabi, fontos triplái és összeszedett, higgadt játéka, amely kellett a végső sikerhez. Kornél is végre betalált, talán az önbizalma is visszajön, mert a padról szükség van több jó teljesítményre, hogy elérjük a céljainkat.
Összességében jelenleg jobb csapat vagyunk a Zeténél és fontos minden győzelem ebben a kiegyensúlyozott magyar bajnokságban.
Pozitívum még a nézőszám, ami szépen emelkedik a győzelmeknek is köszönhetően.
Negatívum, hogy a szurkolók száma nem nő, hanem csökken, az A szektorban pláne, pedig a csapat több főt, nagyobb létszámot érdemelne azon a 3-5 emberen kívül, aki bíztatja és buzdítja a csapatot állva, ezen változtatni kellene, így a következő hazai Körmend elleni meccsen is mindenkit szeretettel várunk a B középben, lehet jönni és csatlakozni. Jó érzés volt a végén, hogy a Fiúk múltkori meccs után ismét a B közép elé vonultak és közösen ünnepeltünk, ilyen se volt évek óta. Hiába a sikert is meg kell élni és megszokni, mert voltak kudarcok bőven.
Le a kalappal a Zete szurkolók előtt, sokan jöttek és buzdították a csapatukat, jól is szóltak, de mondjuk ez várható is volt a létszámuk miatt. A mutogatás és szájkarate felesleges és értelmetlen és semmit nem használ a csapatunknak, a provokáció meg abszolút szükségtelen, inkább a szurkolásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, köszönet jár azoknak természetesen, akik most is kitartóan szurkoltak.
Készülhetünk a Sopron ellen, aki ma a Berényt győzték számomra meglepetésként, majd pont utóbbiak ellen csatázunk. Nem lesz egyszerű egyik idegenbeli találkozó sem, ahol a hazaiak esélyesebbek is egy hajszálnyival. Remek novembert zártunk, ehhez hasonló sikeres decembert kívánok a KKK-nak és nekünk szurkolóknak!
A lényeg pedig továbbra is Hajrá Kaposvári KK!