1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről
6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
2004. évi XXIV törvény 2012.dec 31-ig hatályos
24.9 muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
2004. évi XXIV törvény
11. tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó – vagy ilyenné átalakított – eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha
a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül;
2004. évi XXIV törvény
16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
2004. évi XXIV törvény
22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz
A fegyverekkel kapcsolatos jogi helyzet
A muzeális fegyver másolat kategória
A fenti jogszabály alapján gyártottak le és értékesítettek múzeális fegyver másolatokat, közöttük korhűeket is, hiszen a jogszabály ezeket kivette a tűzfegyver kategóriáből, ezáltal a lőfegyver kategóriából is, így ezek nem voltak engedélykötelesek. Ezek a fegyverek sokszor gazdagon díszített, vésett kivitelűek voltak, jelentős kézimunkát magukba foglalva. Értékük jelentős 50eFt-500eFt. Feleségek vásárolták karácsonyi ajándékként, vitrinekbe és a falra kerültek dísztágyként, cégek ajándékozták ezeket dolgozóiknak. Lőképességük nem jelentett veszélyt a társadalomra, mivel a működtetésükhöz szükséges lőpor és csappanytú, kapszli engedélyköteles maradt. A fegyverboltokban csak engedélyre lehetett a működtetéshez szükséges dolgokat beszerezni, ami kielégítően biztosította közigazgatási kontrolljukat. Másodlagos piaci forgalmuk a mai napig jelentős. 30-50 ezer darabra tehető a magántulajdonban lévő ilyen eszközök száma. Rengeteg ilyet gyártottak le ( replika), arra figyelemmel, hogy régi jogszabályszöveg szerint mindazok a fegyverek, amik nem korszerű, egybeszerelt ( csappantyú, lőpor, lövedék) lőszerrel működtek, azok ezidáig nem voltak engedélykötelesek. Az eddig legyártott és el nem adott fegyverek darab száma 5-15 ezer lehet.
Muzeális jellegű fegyver kategória
Ezek a fegyverek nem történelmi fegyverek korszerű másolatai, hanem olyan eszközök, amelyekből a lövedék indítása engedély nélkül beszerezhető, alkalmas eszközzel történik, ugymint riasztó és gázpatronok, flóbert patronok, egyéb startpatronok. Az engedély mentesség feltétele ez esetben az volt, hogy a lövedék és az indító eszköz ne legyen egybeszerelt, amivel biztosítható volt az, hogy komoly gáznyomás ne alakulhasson ki. Ezáltal az ilyen fegyverek csak igen korlátozott ölőhatással rendelkeztek. A társadalalomra veszélyességüket kielégítően korlátozta a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, ami előírta, hogy az ilyen fegyverek közterületen, csak töltetlenül, elcsomagolva birtokolhatóak. Így elsősorban ezek a fegyverek, az otthonvédelem eszközeiként terjedtek el. Ezek a fegyverek jellemzően éles fegyverekből kereültek átalakításra
A gumilövedékes fegyver kategória
A fenti kategóriából, jogi megfontolások után továbbfejlesztett kategória. Ölőhatással egyáltalán nem rendelkeznek, mivel gumit lőnek ki. Ürméretes szilárd lövedék kilövésére alkalmatlanok, több okból is. Az ilyen fegyverek szabad forgalmát is az tette lehetővé, hogy ezen fegyverek lövedékének indítása sem a jogszabályban megfogalmazott korszerű egybeszerelt lőszerrel történik, hanem szintén riasztó és gázpatronnal, flóbert patronnal,stb.
A jogszabály változása
2004. évi XXIV törvény 2013.jan 01-től hatályos
24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, valamint az 1890 előtt készített tűzfegyver – kivéve, ha korszerű perem vagy központi gyújtású lőszer használatára alkalmas – és a muzeális fegyverekhez használható 1945 előtt készült lőszer;
A 24. bekezdés 2013.01.01-el hatályba lépő változása lehetetlen helyzetet teremt, mivel kiveszi az 1890 után gyártott múzeális jellegű fegyvereket, így a muzeális jellegű gumilövedékes fegyvereket is az eddig szabadon tarthatóak közül. Ezek becsült száma 10-30 ezer darab. Ezeket a fegyvereket tipikusan otthonvédelem céljára vásárolták és mert azok nem estek korábban semmiféle szabályozás alá, arra alkalmasak is voltak, lévén hogy azokat töltve is lehetséges volt a magántulajdonban tárolni. Társadalomra veszélyessügüket a fent hivatkozott kormányrendelet megnyugtatóan korlátozta, hiszen közterületen ezek is csak elcsomagolva, töltetlenül voltak birtokolhatóak.
A flóbert fegyverekre vonakozó korábbi jogszabály változás
A flóbert fegyverekre vonatkozóan korábban hasonló jogszabály változás történt, mivel az addig engedély mentesen birtokolható fegyvereket a jogszabály változás az engedély köteles tűzfegyverek közé emelte. Ugyanakkor a Tv. előírta az illetékes miniszter számára, hogy dolgozzon ki az ekként engedélykötelessé vált flóbert fegyverek tartására egyszerűsített közigazgatási eljárási szabályokat. Biztosított az állampolgárok számára több év türelmi időt arra, hogy a becsült 200e darab flóbert fegyverre jogkövető magatartást tanusítva engedélyt válthassanak ki.
Miben tér el, a flóbert fegyverekre vonatkozó jogszabály változás a mostanitól?
Elsősorban abban, hogy a 2013. jan 1-el életbe lépő jogaszabály változás nem ad lehetőséget az állampolgárok számára, hogy jogkövető magatartást tanúsítva engedélyért folyamodjanak a muzeális jellegű fegyvereik tartásához. A Tv. pontosan meghatározza, hogy az egyes fegyvertartási célokra milyen fegyvereket lehetséges engedélyezni és a fenti fegyverkategóriák semmiféle tartási célra nem engedélyezhetőek. Kivételt képeznek ez alól talán az olyan történelmi fegyverek másolatai, amelyek nem elöltöltősek, de nem is korszerű egybeszerelt lőszerrel működnek, melyekre sportcélra engedély elvben kérhető. Azonban az ilyen engedély megszerzésével ezek az eredeti céljukra, amely célra az állampolgárok ezeket megvásárolták többé nem használhatóak, hiszen többé dísztárgyként, vagy otthonvédelmi eszközként nem használhatóak. A sportcélú fegyvereket elzárva, töltetlenül kell tárolni, tehát sem az otthonvédelemre nem alkalmasak többé elzártságuk folytán, sem pedig dísztárgyként sem tehetőek vitrinbe. A fenti másik két kategóriára pedig engedély jelenleg sem, és jan 1 után sem kérhető.
Milyen jogkövető magatartást kell tanúsítania az állampolgároknak?
Azzal, hogy nincsen türelmi idő, azzal, hogy engedély sem kérhető rájuk, azt ahelyzetet állítják elő, hogy jan 1. után a puszta birtoklásuk 2-8 év börtönbüntetéssel fenyegetett. Mivel engedély nem kérhető rájuk, ezért piacképtelenné válnak, eladhatatlanok Magyarországon. Ám külföldre sem adhatóak el, mert már a meghirdetésük 2-8 év börtönbüntetéssel fenyegetett és a fegyverboltig sem viheti el ezeket senki sem, a fegyverboltos sem! Kizárólag a hivatásos puskaművesek és fegyverszakértők mozgathatják el ezeket az állampolgárok otthonából. Ezzel megsérti a jogszabály az állampolgár magántulajdonhoz való alkotmányos jogát, hiszen elvonja felette a rendelkezési jogot!! A jogszabály életbelépésének közvetlen következménye az, hogy csakis és kizárólag úgy tudja a büntetést elkerülni az állampolgár, ha a fegyvert dec 31.-én a Dunába dobja, illetve akkor sem, mert a fegyverek nagy száma és azok búvárfelszereléssel való hozzáférhetősége miatt, ezzel kimerítik a közveszély okozás bűncselekményét.
Miért várható, hogy a szabályváltozás miatt költségvetési tétel lesz az ebből fakadó kártérítési igény?
A jogszabály változás sérti az Alkotmánynak a magántulajdon védelmérő szóló rendelkezéseit is ( hiszen elvonja felette a rendelkezés jogát), továbbá sérti a PTK. 6.§-át.
1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről
6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
A börtön fenygetettség elég alapos ok és az állampolgárok jóhiszeműségéhez kétség sem férhet ebben az ügyben.
Mivel a jogszabály változással érintett fegyverek száma elérheti a 100e darabot és mert ez a változás nem ad lehetőséget jogkövető magatartásra ( nem úgy mint anno a flóbert fegyverek esetén) és mert ezen fegyverek piaci átlagértéke 50eFt-ra tehető a várható kártérítési igény elérheti az 5 milliárd forintot.
Figyelemmel a PTK. 6.§-ban megfogalmazottakra a bíróságok döntése előre prognosztizálható, hiszen a törvényhelyben megfogalmazott károkozó magatartás alapesetével állunk szemben.
Mivel azonban ez az 5 milliárd forint csak a kártérítési igény vagyoni kárra vonatkozó részét érinti és mert ezek a fegyverek sok esetben ajándékozás, öröklés útján kerültek az állapolgárok birtokába, ezért ennél jóval magasabb összeggel kell számolni.
A jogszabályalkotók a Palermói Egyezményre hivatkoznak, mint kötelezettségre, de pont ez az Egyezmény, pont az ilyen jellegű fegyverek esetére meghagyta az aláíró nemzeteknek az önálló szabályzást. Tehát a Palermói Egyezmény nem kötelezi Magyarországot.
