Az tény, hogy a tenyésztők inkább adnak el ismerősnek kutyát mint vadidegennek. Ki nem tenné ezt? Én ha tenyésztő lennék biztosan szívesebben adnám olyannak az imádott kutyám kölykeit- akik megtervezése, megszületése és felnevelése rengeteg munka, anyagi, energiai és érzelmi ráfordítás volt- egy barátnak, ismerősnek akinél biztosan tudom, jó helye lesz, végigkövethetem az életét, mint egy olyan idegennek aki lehet, hogy elsőre megnyerő, de utána ki tudja mi lesz a kölyökkel? Sajnos nem egy kiskutya került már vissza a tenyésztőjéhez, és ők még a szerencsésebbek mert "megúszták a dolgot"... Az emberek óvatosak. DE: ez így ebben a formában nem igaz, hogy nem adnak el kiskutyát az utca emberének. Sem megtartani, sem ismerősnek adni nem lehet minden kiskutyát. És valóban vannak akik éveket várnak egy kölyökre- nyilván okkal. Ezenkívül sosem lehet tudni hány kiskutya lesz egy alomban, sőt, arra is van esély, hogy nem is sikerült a párosítás- és akkor fél év plusz várakozás.
Az, hogy melyik kennelben hogyan vannak almok megint csak egyedi- van ahol több is van egy évben, van ahol több évente van egy.
Az, hogy egy-egy megkeresésre hogyan reagálnak sokban attól is függ, hogy mit ír az ember bemutatkozásnak. Elhiheted, hogy eléggé bele vannak már fásulva a tenyésztők a legtöbb "utca embere" hozzáállásába...
Valószínűleg ez is szerepet játszik abban ha nem találsz hirdetéseket a neten, viszont komolyabb kutyás magazinokban azért található ha épp aktuális valahol egy alom és van eladó kiskutya.
Ha szerinted a tenyésztők azzal támogatják a szaporítókat, hogy nem adnak el fű-fa-virágnak kiskutyát ahhoz csak gratulálni tudok. Pontosan azért nem adnak el könnyen kiskutyát, mert tudni akarják, hogy jó kezekbe kerül, és nem fogják pl szaporításra használni, éheztetni, pulifazonba növeszteni, agyonverni...
Lehet, hogy nem olyan könnyű minőségi kiskutyához jutni mint venni egy kiló húst a piacon, de azt hiszem ez így van jól. Én megtiszteltetésnek éreztem amikor én lehettem a gazdája egy ilyen kiskutyának.
Az örökbefogadáshoz: ez sem igaz, hogy csak idős kutyák várnak új gazdára(- csak épp nekik a legnehezebb gazdit találni, mert mindenki fiatalt akar). Sajnos az utóbbi időben több kölyök (3 hónapos!) is volt aki új gazdát keresett, de vannak fiatal és középkorú kutyák is. Az ő előéletük, esetleges öröklött betegségeik ugyanúgy lutri, de azért van némi különbség egy már megszületett és eldobott kutya sorsának jobbá tétele, és egy megélhetési szaporító szponzorálása között. Tény, hogy az is idő amíg megtalálja az ember a számára ideális befogadásra váró kutyát...
És persze lehet venni egy olcsó kutyát a kertvégében szaporítótól- aki majd sanszosan egyszer nagyon is drága lesz, de éljünk a mának, az most mindegy- csak azt ne várd, hogy ehhez bólogassanak mások és megértsék.