Kérdések:

 

1. Ki a sértett?

2. Ki tehet az ügyben feljelentést? Indulhat-e eljárás hivatalból?

2. A második (nem harmadik!) bekezdés a hamisan megjelölt személy kárát említi, ez a minősítés alapja. Miért különb a hamisan megjelölt személy kára, mint a valódi apát érő kár? Elvégre az egyik esetben lehet, hogy a hamisan megjelölt személyt éri kár, a másikban meg a valódi apát.

3. A harmadik bekezdésben (nem a másodikban!) a valódi apa mint elkövető jelenik meg. A hamisan megjelölt személy nem lehet elkövető?

4. A negyedik bekezdés a hamisan megjelölt személy megbocsátásáról értekezik. A valódi apa megint kimarad a képből. Miért?

 

Látszik, hogy nem vagy jogász.

 

Ezt holnap közlöm is a kamarával.

 

Az apaság vélelmények idegenre való átruházása cselekményének sértettje a valódi apa is, nemcsak az, akire ezt átruházzák.

 

Miért azt írod, hogy ő is? A hamisan megjelölt személy csak sértett lehet szerinted?

 

Ergó a törvény a valódi apa sérelmére elkövetett cselekményt is szankcionálja.

 

De csak az alapesetben, ott is csak azért, mert ha van hamisan megjelölt apa, akkor kell lennie igazi apának is. De ezt is csak a logika illeszti be a tövénybe. Ráadsul a hamisan megjelölt személy megbocsátása esetén az elkövető nem bűntethető, ergo a valódi apa megint le van szarva, ugye? (Nem büntethető az elkövető, amennyiben az apaként hamisan megnevezett a cselekményt megbocsátotta.)

 

Attól, hogy a minősített estben a tényállás, a valódi apa cselekvő bűnrészességét is nevesíti, attól még az alapesetben kiszabható büntetés védi a valódi apa jogait.

 

De csak ha a hamisan megjelölt személy meg nem bocsátotta időközben a dolgot.

 

Valamelyik képviselőt sérelem érhette, ami miatt rögtön születik egy Lex Lófasz (Lófasz helyére beírható az illető neve), ami, mint mindig, elég féloldalas.