Mivel a valódi apa csak a harmadik bekezdésben szerepel, így nekem az jön le ebből, hogy az alapeset elkövetője az anya.

A harmadik bekezdésben szereplő tényállás amúgy is elég valószínűtlen. Ki az a férfi, aki saját gyerekét a gyerek anyjával közösen, előre eltervezetten másnak adja?

A második bekezdésben szereplő eset valóban a hamisan megnevezett apa káráról szól, de létezik nem vagyoni kár is, pl. az, hogy valakit megfosztanak attól, hogy saját gyerekét nevelje fel, és pl. csak évekkel később értesül arról, hogy van egy gyereke. Erről miért nem szól a jogszabály? Igaz, a nem vagyoni kár inkább polgárjogi kategória, de van olyan, amikor a BTK-ban is szerepel, pl. rágalmazás, becsületsértés, így akár itt is lehetne.

A második bekezdésben a "másképpen be nem következő kár" számomra elég nehezen értelmezhető. A kár bekövetkeztét nem az alapján kell vizsgálni, hogy később, más miatt bekövetkezett volna-e. Ennyi erővel az emberölést is kár vizsgálni, elvégre minden ember halandó, az áldozat halála később úgyis bekövetkezett volna.

Manapság elég sok jogszabály születik úgy, hogy nem jogászok fogalmazzák meg azokat, napi, személyes érdekek alapján, gyakran a megfogalmazótól távol álló szakmákat érintve.