Emlékezetem szerint, nem is nagyon lehetett készen kapni semmit. Nagy vadászat volt ruhaanyagok után, amit aztán a házivarrónő megvarrt. Ezek a házi varrónők, házhoz jártak. Elő kellett jegyeztetni és mikor jött ott volt néhány napig, vagy egy hétig is szükség szerint. Velünk evett, csak aludni ment haza.

Hordható cipőt, pl. egy szövetkezetben dolgozó suszter maszekolta nekem a szoba konyhás lakása konyhájában. Ki kérdezte, hogy honnan van az anyag? Szóval nem a rengeteg pénzünk ruházkodásra való költése volt a cél, hanem a szükségses dolgok megszerzése.