A Nálad idősebbek emlékezhetnek arra, hogy az ötvenes-hatvanas években egyszerű emberek, kisalkalmazottak méretre csináltattak, fehérneműt (melltartót, fűzőt, kombinét), cipőt, csizmát, bőrkabátot (kecskebőrből), női ruhát, nadrágot, öltönyt, kosztümöt, kalapot, inget, sőt pulóver-kardigángarnitúrát is méretre köttettek. Akkor ezekre az igényekre még bőven voltak varrónők, szabók, cipészek, kötősök.

Ha erre gondolok, az jut szembe, hogy a kaján kívül szinte csak erre költöttek, hiszen a (bér)lakások felújítása csak abból állt, hogy összetolták a bútorokat, letakarták és kifestették a lakást. A komfortosítást eleinte csak a cserépkályhába szerelt Héra gázégő, a konyhai, fürdői fali gáz hősugárzó és a fával fűthető vízmelegítőhengert felváltó gázvízmelegító vagy villanybojler jelentette. Éppen ezért nem is nagyon keletkezett építési törmelék (sitt).

És nem kellett költeniük autóra, benzinre, a többségnek meg telekre, nyaralóépítésre sem. Szóval máshol voltak a fontossági hangsúlyok.