Amit itt idéztél az igaz.

És mint már ezerszer írtam, az ok a hullámokban keresendő.

 

Feynman elmélete ugyan olyan szuperpozicióval adja meg ezekre a kérdésekre a választ, mint a hullámtan,

Egy lényeges eltéréssel. Nem közeggel számol, hanem egyetlen részecske megy az összes lehetséges útvonalon.

 

A bemásolt szimulációnál egyszerűbben ezt nem lehet elmagyarázni.

Bár még próbálkozni fogok.

 

 

Feynman elmélete azért sikeres, mert ragaszkodik a tényekhez. Hiába terjed minden irányba a hullám, csak egyetlen részecskét fogunk detektálni.

Ez van.

 

 

 

Amivel én itt próbálkozom, az nem más, mint ráhúzni erre az elméletre egy háttérmechanizmust.

Egyenlőre nem sok sikerrel.

Ettől függetlenül jelenleg a QED a legjobb elmélet jelenleg az anyagra, így a valóság leírására.