16.00-ra megérkezett két furgon. Mindkettő B3-mmal volt tele. A fekete Ausztriából, a fehér meg helybeli.
Már itt látszott, mennyire különbözőképpen lehet megoldani az anyagmozgatást. Matyi C3-a puhatokkal védve, nagy méteres görgőslappal. Raphael orgonájának maga a B3-ra hajazó tok a huzata masszív élvédőkkel. Mozgatása kis tengelytávú, viszonylag nagy és puhább kerekű kocsival volt. (ügyes) Segítség nélkül jöttek, de volt segítség a szűk pincelépcsőn.
Lent Matyié balra került a 147-eslacival, Raphaelé jobbra az egysebességes 21h lacivel.
Azért szólt akkorát, mert 122-es hajtotta.
Matyinak az alsó részre "csak" rá kellett emelni a tetejét. Raphaelé élére lett letéve majd rögzítette az aljára a két B3 lábkettőst. Utána ferde vaslécekkel becsavarozta a merevítést. Aztán lábára billentették.
A rövid hangpróba után következett a klónok felállításe, összekötése, beüzemelése.
Meglepően sok idő és munka volt. Aztán mindnél az összes effekt kikapcsolása, hogy tiszta hangot adjanak az A0-28-ba és a 147-esbe. Ehhez több óra is kellett volna, hiszen mindegyik hanxer más-más, nem egyszerű megtalálni hogyan lehet ezt elérni. A DB3-nál benn is maradt egy magaskiemelés és szerintem az XK3c-ban is. A VK8m-nél meg nincs leslie bypass. És elfelejtettem bemutatni!
Miután sikerült nagyjából kiegyenlíteni a hangerőket, elkezdődött az ismertetés. ELőször bemutattam hogy a 888-at minden klón röhögve hozza. A rajta lévő kvint, gyors, halkabb perkát meg kevesebb dinamikával, egységesen.
Utána jött az élesebb hangok bemutatása. 888 000 008, 888 888 888, 800 008 888, 808 808008 = blues, full, block, gospel hangzások símán, majd kiélesedő c3 chorusvibrátóval.
Néhány harmóniát, pár futamot lejátszottam az egyiken, majd ugyanezt Matyi a nagy Hammondon. Így közvetlenül és azonnal lehetett hallani a különbséget, de nehezebb volt a klónokat egymással összevetni.
Általában eléggé hasonló és megfelelő hangzást produkáltak ebben a gyors összehasonlításban. Közös jellemzőjük az élesebb beállításoknál a vékonyabb, zártabb hangzás. Később a keverő eq-jával sok hangzásbeli különbséget ki tudtam egyenlíteni. Kellett volna előtte még 1-2 óra a beállításhoz.
Hammond SK1 Általános kiegyenlített hang megefelelő c3-mal. Korrekt.
Hammond XK3c Kicsit dinamikusabbnak tűnt, de nagyon sziszegett szerintem valami bent felejtett eq miatt. c3 ok. Elvonatkoztatva ettől jó hangú cucc.
EMU Tt'b B3 mélyben vékonyabb (Motionra terveztem) hangzású kisebb mélységű c3-mal. (így állítottam be)
Viscount DB3 a kiderült felesleges élességtől eltekintve feltűnt a nyugodt, dinamikusabb vastagabb hangzása a gyenge színvonalú c3-mal.
Nord C2D Általánosan nyugodt, kegyenlített telt hangzás szép méllyel, nem tolakodó magassal és jó c3-mal. Kicsit kevésnek tűnt a magasa a többihez képest, de inkább a mélye volt szerintem több.
Nord Electro 4D Az előzőhöz eléggé hasonló hangképzés, mégis az azonos motor ellenére nagyon érdekes hogy annál valamivel vékonyabban szólt.
Sajnos többre nam volt idő, így messzemenő végérvényes következtetéseket nem lehetett levonni, mindenesetre jól érzékeltette a különbséget az etalon és a digitális másolatok hangzása között.
Utána a kipróbálás lehetősége megmutatta a hanxerek egyéb tulajdonságait is.
Pl. az SK1 billentyűzete keményebb, AZ XK3c, C2D billentyűzete kissé puhább, könnyebb.
Mások is észrevették hogy az A33 billentyűzete közelíti meg legjobban a színpadon álló B3-ét.
Véleményem szerint a felhozatalból nem lehet rosszul választani, viszonylag hasonló tudású hanxerekről van szó. Pénztárca és feladat kérdése.
Kis pénzből, ha nem kell vibrátó, a Viscount a hangbajnok.
Általános, igazi hordozható B3 felület, hang és játékmód esetén egyértelműen a C2D.
Könnyű klub, próbacuccként az SK1 és Electro4D közt most nem tudtam a szűk keresztmetszetű teszt miatt különbséget tenni. Egyaránt jó megoldásoknak tűnnek.
Otthonra az XK3c az ideális. Persze SLK alátéttel.
Mindenesetre én maradok a saját Tehtube's B3-mam mellett. A tegnapi triózásunkkor még vissza is kellett vennem a basszusából. Meg nincs jobb az EMU hangjánál :-) És mindent tud.
Az átszerelés után beindult a Kéknyúl trióként. Reuben Wilson, Leon Spencer, saját számok, később Andyvel, vagyis énekkel. A Csirkéből egész helyre sláger kerekedett mára ki.
Ahogy írtam, intellektuális, finom, változatos műsor volt, nem túl hosszú lére eresztve. Szép harmóniák, kifinomult szólók, pédás basszusmenetek. A hangzás vastag meleg volt. Meg a pincében is.
Majd szerencsére nem kellett átszerelni, egyből következtek Raphaelék.
Náluk a recept eltért. Érzékeltetve valamilyen Emerson, Booker T Jones ötvözetnek jellemezném. A hardrock ugyanúgy jelen volt mint a blues, funk, és a gospel is. Egy keményebb, szikárabb zenei világ és hangzás egyaránt. Kiemelném a gitárt és dobot az orgona mellett :-)
A basszusra kevesebbet adtak, a showra viszont nagyon is. Néhányunknak már sok volt a billentyűkaparás, de Raphael emberfeletti energikussága ezt ellenpontozta. Igazi, nagyon hossz szólókat kaptunk kíválóan felépítve. Amikor azt hittük csak zúzni tudnak, hallatlan dinamikával egész finom pianókat is kihoztak magukból. Látszik, nagyon felépítették a műsorukat, nem spóroltak semmivel. Mellettem megjegyezték, ez az egyszerű bluesszám kicsit uncsi. Mondtam neki várj egy kicsit, nem kell minden pillanatban megváltani a világot. És valóban, ahogy haladt előre az a szám is, kifordították a világot. Kiemelném utolsó számukat. Mint a Bolerónál, egy nagyon egyszerű alap orgona és dobkíséret ment halkan a gitárszóló alatt. 10!!! percig fokozták a hangulatot egészen az elborult őrjöngésig. De úgy hogy közben az orgona-dobkíséret egyre hangosabban, de minen belevakarás nélkül gépiesen és nagyon fegyelmezetten csak kísért. EZt minden zenészkollégának javaslom. A másik szólója alatt semmi felesleges hang.
A showban orral, lábbal is játszott, meg hátulról. Aztán egy lánnyal az orgona tetején táncolt. Végén a meghajláshoz is vertikálisan érkezett a színpad közepére a hagyományos horizontális út helyett.
Utána jött a Duel. Előbb blues Enricóval és Márkkal, majd Crosstown Zsolttal és Lucassal.
Nagyon jó buli volt.
Amit még kiemelnék, a közönség. Enyhe teltház volt és rendkívül sok Hammond orgonista, tulajdonos.
Sokan a topikból is. Sokukat már rég láttam, nagyon megörültem nekik. Remélem máskor is összejövünt ennyien.
Pár képet most meg nem enged, no majd ezután...
Kb. ennyi.
A teljes estről videófelvétel készült a bemutatótól a két koncertig és a duettel együtt.
