Megjöttünk Máltáról. Annyi templomot láttam, hogy összeszedtem egy jó kis templommérgezést:-)

 

Ha két szent találkozik: feri, assisiból, és sanyi, angyalföldrölJ

 

 

Sajnos, az utolsó nap beugrottam a szikláról a viharos tengerbe, és a kijövetelnél elvágtam a talpam. Elég szépen gyógyult, de az egyik vágás begyulladt tegnapelött.

 

Nem tudom mi lesz, ha nem gyógyul be, mert így nagyon nehéz lesz egyedül felmásznom 3800méterre, 12év "pihenö" után.

Ráadásul elég nagy hó van + a derekam Máltán teljesen tönkrement, köszönhetöen a túl kemény matracnak.

 

Azért megdögleni nem akarok....:-))

 

Laci,

 

elolvastam mégegyszer amit írtál. Eszembe jutott, hogy reagált egy evoluciókutató az egyik topicban, mikor pár idióta kreacionista beírását olvasta.

Ez volt a válasza: egy nagy büdös lófaszt!

 

Szerintem, nekem is ezt kéne válaszolnom……:-)

 

nyiltan megveti a második helyet, versengő alkat, fejfájásokra hajlamos, az ego és individualizmus domináns jegye.

Igen, amikor az utcán verekedtem igyekeztem elsö lenni, mert általában a másodikat agyonverték.

A fejfájásnál nem figyeltél. Azt örököltem, arról nem tehetek, ahogy arról sem tehetnék, ha púpos lennék. De mióta abbahagytam a húsevést, majdnem teljesen eltünt.

 

Az egó egy nagyon tág fogalom, itt mire gondolsz?

Én ezt úgy fogalmaznám, hogy nekem fontos az önbecsülésem, és hogy szégyenkezés nélkül tudjak tükörbe nézni.

Mindig utáltam a csordaszellemet. Pl. 1972-ben az egész iskolában csak én nem voltam kisz-tag. Ez már individualizmus?

 

De persze a Mérlegből is maradt azért - félnek a magánytól és nagyon fontos nekik kihajtani magukból a múlt mérgeit, különben nem tudnak mozgásban maradni. És ez meg is betegítő őket, a tétlenség és mozgáshiány...

Na ezek akkora hülyeségek, hogy most jönne az egy nagy büdös…

 

Ezt honnan veszed, hogy én félek a magánytól?

Mérgeim sincsenek a múltból, mert bosszúálló tipus voltam.

 

Mindent megtesz azért hogy megkedveltesse magát (nálad részben), hódít és elismerést arat (főleg nőknél - ez igaz). A karmájuk része, hogy nehéz hármas döntéshelyzetekbe kerülnek mind magánéletben, mind a munkában.

Én mindent megteszek, hogy megkedveltessem magam?

Szerinted, én alakoskodó, kétszínü vagyok, és más szájize szerint beszélek?

Nem mondom ki, amit gondolok?

 

Hódítok? 37éve egy nö van az életemben. Ez neked hódítás?

Gyerekkorom óta munkakerülö vagyok. 55év alatt kb. 5évet dolgoztam.

Milyen nehéz döntésbe kerültem? Mit tudsz te a magánéletemröl?

Bocs, de egyre nevetségesebb leszel….

 

Ingadozó lelkiállapotuk szervezetük elsavasodását és sejtburjánzást okozhat.

Terápiája: fontos a megnyugtató környezet. Kiváló számára a beszélgetés és a pszichoterápiák, ahol elmesélheti és elemezheti a problémáit - ez már fél gyógyulás számára.

Ezt a sok faszságot hol olvastad?:-) Ha nem ismernélek, akkor sértésnek venném, és azt hinném, hogy belém akarsz kötni.

 

Pszichoterápia: csak nem te is Woody Allen kedvelö vagy?

 

A lelkiállapotommal semmi baj. Tisztában vagyok a képességeimmel, és hibáimmal.

 

Sokáig így gondolkoztam: „Aki nincs velem, ellenem, van“ Mt 12, 30

 

De pár éve már nem vagyok ennyire agresszív, mint a mesebeli jézuska, és most ezt vallom:

„mert aki nincs ellenetek, az veletek van."  

 

Én soha nem azért csináltam valamit, hogy mások, vagy magam elött többnek látszódjak. Pl. Hány kisebbségiérzéssel küzdö szerencsétlen, csak azért fut maratont, csinál ironmant, hogy ezzel növelje az „egóját“

 

Már csak azt szeretném tudni, hogy mi késztetett arra, hogy a kevés szabadidödböl ilyen sok idöt szánj szerény személyemre?:-))