Amikor elkezdtük (kettesben a családfővel) volt néhány üres, francia kockás A/3 (félbehajtott)

papírunk, egy temetés utáni összejövetelen, ahol a családfő élő rokonságának mintegy a fele volt jelen.

Az élők kikérdezése után (több hónapig tartott és utaztunk néhány száz km-t) volt 15-20 oldal teleírt papírunk és néhány dokumentum fénymásolata.

Az utána következő 2-3 év során a MOL -ban (Magyar Országos Levéltár) végignéztünk kb. 250 ezer mikrofilm képkockát, utaztunk az országban újabb néhány száz kilométert, végig bogarásztunk két tucat temetőt, leveleztünk éveken keresztül a radixindex családtörténet kutató levelező listáján 2-300 sorstársunkkal.
Ami a családfákat, ösfákat illeti, nagyjából addig jutottunk, amennyi a honlapról kiolvasható és ezután megnyugodva abbahagytuk. :)

A gyerekeink, unokánk kíváncsiságát - a nyomtatott anyagokkal és az albumokkal, amiket kézhez kaptak, - kellőképpen felkeltettük és valójában ez volt a cél.

Mire idejük és módjuk lesz folytatni, valószínüleg már a szobából sem kell kimozdulni hozzá.