ÁRAK
Szardínia drága. Olaszország is drága, de szerintem itt még rá kell pakolni egy jó 20%-ot az átlagolasz árakra. Ugyanakkor nem megfizethetetlenül drága, tehát nem egy Norvégiáról beszélünk, de magyar pénztárcának így is sok, nagyon meg kell gondolni mit vállal be az ember. Első örömhírnek elég annyi, hogy jelenleg az ólommentes benzin ára közelíti a 2 eurót, átlagban 1,92 euró (úgy 550 Ft). (A legtöbb 1,96 volt, a legkevesebb 1,86.). Az éttermi árak sem ránk vannak méretezve, a tészták és „ellentészták”:-) (pasti, antipasti) általában 8 és 14 euró között vannak, ezek afféle előételek (bár nem kis adagok), a második fogás valamilyen hús vagy halétel, inkább 13-14 eurótól indul nagyjából 20-ig, a saláták és desszertek 4-5 euróba kerülnek. Egy üveg bor úgy 12-20 euró. Vagyis ha két ember egy igazit akar vacsorázni (előétel – főfogás – desszert - bor), akkor azért egy 70 eurót készítsen elő erre. (Mondjuk nyilván nem kötelező ezt a menüsort végigenni, lehet csak egy valamit rendelni – akkor értelemszerűen kevesebből ki lehet jönni.) Olcsóbban elsősorban pizzát lehet enni, amit 6-12 euró áron adnak – no de ki akar egy hétig pizzán élni? (Egyik bosszúságom, hogy levest alig lehet enni a szigeten – a helyek 80%-ában nincs, ha meg van akkor megdöbbentően drága, általában 10 euró. Igen, a leves.) Egyik kedvenc olasz találmányom a „coperto”, ami nem segít megkedveltetni az olasz vendéglátást a turisták körében (én más országban ilyen formában még nem láttam ilyent), szóval eleve megterhelik a számlát egyfajta terítékdíjjal, ami fejenként elvileg 1-től 3 euróig terjedhet az útikönyvek szerint, de nem Szardínián, mivel itt láttam 6 (!) eurós copertót is, és 2 eurónál sosem volt kevesebb. Volt olyan hely, ahol a copertot nem is fejenként számolták fel, hanem a szerint, hogy hány tányér kaját rendeltél, tehát kértünk 2 tányér tésztát és 2 tányér húsételt kettőnknek, azt 4 db copertonak vették, vagyis – 2 euróval számolva – 8 eurót kanyarítottak oda a számlához. Ez néhány helyen - igaz nem sok helyen – meg van spékelve azzal, hogy a coperton kívül még 10% felszolgálási díjat (il servizio vagy angolul service charge) is kapásból odapiszkálnak a számlához. Ezek szerintem roppant dühítő dolgok. Éppen elég, hogy nagyon vastagon fog a ceruza az ételek árainál, ezek a kis apró lenyúlások csak keserítik az ember szájízét. Ezen okok miatt – hogy bunkóság-e én nem tudom – Olaszországban sosem adok borravalót.
Nálunk 2 főre napi 80 euróra volt belőve a költőpénz. E költségvetés nyilván nem tette lehetővé, hogy mindig vendéglőben együnk, úgyhogy azért ügyeskedni kellett. A bolti árak nem vészesek, nagyjából a magyar árszint + 15%. Viszont én eléggé szegényesnek láttam az árukínálatot, legalábbis csomó olyan dolgot nem találtam, amit kerestem (nagy hipermarketben nem voltunk). Sonkából, szalámiból, sajtból jó a felhozatal, meg pékáruból is, de például a konzervek teljesen hiányoznak a kínálatból. Mivel mi főzni nem akartunk (lehetőség sem lett volna rá a szállásokon, illetve idő sem akadt), így jó lett volna néha egy konzerv egytálételt mikróban megmelegíteni,ha mégis meleget szerettünk volna enni, de ez nem jött össze. (Még konzerv virslit sem találtam.) Így volt egy-két nap amikor csak hideget ettünk, szendvicsek, gyümölcsök, ami persze egyáltalán nem tragédia, főleg hogy nagyon finomak a helyi sajtok és sonkák, meg a pékáruk.
A különféle belépők árait nem nevezném drágának, egy-két kivétellel. Példák egyes áruk és szolgáltatások áraira:
- belépő valamilyen nuraghi-hoz – ált. 3 EUR
- Santa Cristina – nuraghi és „kúttemplom” – 5 EUR
- oristanoi régészeti múzeum – 5 EUR
- Neptun cseppkőbarlang – 13 EUR
- hajókirándulás a cseppkőbarlanghoz – 14-18 EUR
- bosai Malaspina vár – 5 EUR
- egész napos hajókirándulás valamerre – 40-45 EUR
- motorcsónakbérlés egy napra – 70 EUR + benzinköltség (kb. 25-30 EUR)
- üveg sör a boltban - 0,8-1,3 EUR
- üveg bor a boltban – 2,5 EUR-tól felfelé
- 30 dkg pecorino sajt a boltban – kb. 4 EUR
- prosciutto crudo (15 dkg) – 3 EUR
- 1 kg szőlő – 3 EUR
- parkolás egy felkapott strand közelében – 2 EUR/óra
- medveszikla megmászása – 2 EUR
- lovaskocsizás Alghero belvárosában – 5 EUR/fő
- csésze presszókávé egy kávézóban – állva: 1 EUR, ülve: 1,5-2 EUR
- kisüveges Ichnusa sör vendéglőben – igen nagy szórás – orgosoloi kiskocsmában 0,80 EUR, algheroi tengerparti étteremben 5,5 EUR.
- pozsonyi reptéri parkolás – 38 EUR/7 nap
Autóbérlés:
- egy hétre egy kis C1-es – 148 EUR/7 nap (előre foglalva interneten) (+ 700 EUR kaució + 38 EUR biztosítás – erről majd később)
- benzin kb. 1.000 km-re: 105 EUR
(útdíjak nincsenek)
Szállás:
- Royal Hotel Bosa (3 csillagos jó kis szálloda) – 110 EUR/két éjszaka reggelivel/2 fő
- B@B Sa Corte Oliena (hangulatos családi panzió) – 130 EUR/két éjszaka reggelivel/2 fő
- Club Hotel La Conia (klubhotel rengeteg turistával és teljes ellátással) – 89 EUR/1 éjszaka/2 fő
- Alghero Republic (barátságos hostel az óváros közelében) – 110 EUR/két éjszaka reggelivel/2 fő
Repülőjegy:
Pozsony-Alghero-Pozsony (Ryanair)
1 feladott csomaggal két főre 220 EUR
Az utazás teljes költsége 2 főre: kb. 1.400 EUR
A repjegy ugye korábban fizetve, pozsonyi reptéri parkolás, a szállások díjait és a benzinköltséget előre elkülönítettük, ezen felül volt a költőpénz (napi 80 EUR), amiből egészen jól ki lehet hozni a napot, csak figyelni kell rá, hogy ha egyik nap túlléptük, azt próbáljuk a következő nap visszaspórolni. (Nekünk a motorcsónak-bérléses nap kemény volt, akkor 160 EUR-t sikerült összehozni, ezt azonban a következő két napon – boltban vett kajákból készített vacsorákkal – sikerült ledolgoznunk.)
AUTÓBÉRLÉS
No, ez újabb olaszos simliskedés. Én csak innen a fórumból tudtam, hogy legalább 700 EUR depozitot igényel az autókölcsönző, vagyis az autó átvételekor ezt az összeget zárolják a bankszámlámon, és akkor oldják fel, ha minden rendben van, békében, karcolásmentesen átadtuk az autót. Mikor néztem az autóbérlő cég oldalát (argusrentals.com) konkrét összeget nem írtak, csak a sokadik oldalon volt egy figyelmeztetés, hogy a társaság fenntartja magának a jogot, hogy egy bizonyos összegű depozitot zároljon a számládon. Felhívtuk az oldalon megadott olaszországi telefonszámot (olaszul!), hogy mégis mennyi ez az összeg, erre azt közölték, hogy ha nem kötünk külön biztosítást akkor 700 EUR, ha meg kötünk, akkor csak 250 EUR. Na ez már jobb, így kötöttünk külön biztosítást ezen a honlapon, összesen 11.600 Ft-ért. Erre Alghero-ban a reptéren eléggé megrökönyödtem, mikor mondja az autóbérlő cég alkalmazottja, hogy akkor tessék, itt írjam alá, hogy beleegyezem, hogy 700 EUR-t zároljanak a számlámon. Mondom a telefonunkat, a biztosítást, a 250 EUR-t, a hölgy mosolyogva ingatja a fejét, hogy ilyen valóban van, de csak akkor, ha közvetlenül az ő társaságuknál kötjük meg a biztosítást. De mi nem ott kötöttük, hanem az ún. operátor-cégnél, amelyik csak kiközvetíti az autóbérlési igényeket a helyi autókölcsönzőknek, így az, hogy ott milyen biztosítást kötöttem, őket nagy ívben nem érdekli, vagyis bizonyhogy kell a 700 EUR depozit, különben nincs autó. (Persze vicces ez, hisz mikor a neten kiválasztom az autót és lefoglalom, akkor még egyáltalán nem lehet tudni, hogy melyik cégtől fogom effektíve bérelni az autót, mert ez csak igazából a helyszínen derül ki. Nekünk az argusrentals.com küldött e-mailben egy „vouchert”, amiben az állt, hogy a Dollar nevű cég autóját fogjuk vinni, a helyszínen azonban mégsem ők, hanem a Sicily by Car adta az autót, az ő fejléces papírjukkal. Hogyan kössek így biztosítást, ha nem tudom ki adja az autót? Valószínűleg csak a helyszínen. De hát ilyesmit nekünk a kutya se mondott.)
Mivel nekünk az egész szardíniai turné az autóra épült, így kénytelen voltam belemenni a 700 EUR blokkolásába, kész szerencse, hogy volt annyi hitelkeret a számlámon, hogy ez megoldható volt, de egyáltalán nem örültem, mert ez azt jelentette, hogyha valami váratlan költség adódik, akkor a bankkártyámra nem számíthatok.
Ezen túlmenően eléggé macerás volt az ügyintézés, mert az algheroi reptéren egyetlen kis pici kalitkában bonyolítják a Thrifty, a Dollar, a Sicily by Car és az Auto Europa ügyleteit, így szép kis sor fogadott, egy szál csajszi intézte egyetlen ablaknál az összes autóbérlést. Kb. 1 óra 40 percet kellett sorba állni, mire mi következtünk, úgyhogy szépen be is sötétedett. Nehezítette az ügyletmenetet, hogy csomó embert újdonságként ért a depozit-dolog (pl. az előttünk álló cseh pár szabályos idegsokkot kapott), így rengeteg reklamlás és veszekedés is lassította a haladást.
Az Alghero-Bosa autóút az egyik legszebb állítólag a szigeten, mi ezt sajnos sötétben tettük meg az elhúzódott ügyintézés miatt. Egy kis C1-et kaptunk, aminek csak akkora csomagtartója volt, hogy 1 db csomag fért bele, a másik kettő a hátsó ülésen utazott. (Egyébként érdekesség, hogy még sosem kaptam ugyanazt az autót, mint amit lefoglaltam előzetesen. Valószínűleg a foglalás csak típusra vonatkozik...) Ettől eltekintve a C1 nagyon szépen teljesített, kezes kis jószág volt, igaz hogy hegyoldalon felfelé 3-asban padlógázzal sem akart egy hangyányit se gyorsulni, de nem is volt baj, a szardíniai közlekedés úgysem a száguldásról, meg az előzésekről szól, de inkább erről írok majd egy külön kis fejezetet. Városokban kifejezetten hasznos volt, hogy ilyen kicsi kis autónk volt, sikátorokban is jól elfértünk. Meg aztán átlagban úgy 5,5 litert fogyasztott, ami ilyen benzinárak mellett nem megvetendő szempont.