Velem is hasonlóképpen zajlott a Dűne-univerzum imádata. Én is először a Dune2 számítógépes játékot ismertem meg, még egészen kiskoromban. Azelőtt azt sem tudtam, hogy miféle dolog ez a Dűne-univerzum, ám a játékot azonnal megszerettem és a mai napig, felnőtt fejjel is korszakalkotó etalonnak tartom. Aztán jött a Dune2000, ami számomra ugyancsak nagy kedvenc volt. A könyvolvasás viszont fiatalkoromban nem vonzott, így öt-hat év telt el, mire emberileg beértem a regényhez. A mai napig nem vagyok nagy könyvolvasó, de a Dűne kötetek akkor is életem nagy élményei közé tartoztak és tartoznak most is. A filmek közül az 1984-es válozatot nem igazán szerettem, viszont minden hibája ellenére hálás vagyok, hogy képileg is megalkották Herbert nagy álomvilágát. A Dűne gyermekei sorozat viszont nagyon tetszett, igaz a stílusa kicsit más, mint a Lynch féle mozi... akárhogy is, számomra a Dűne-univerzum az egyik lenagyszerűbb szórakozás... játékban, könyvben, filmben... mindenhogy falom... :)