Még találtam valamit, hátha hasznos esz:

"A régi nyílászárók felújítási gondjai a szakijaim szerint a mai elkényeztetett megrendelőkre vezethetők vissza.
Ma már természetes, hogy a szinező-beeresztő lazúrokat használják. Ezek gyakorlatilag nem vastagítják a fát, tehát nem gond berakni a gumit. Illetve az ablakok nagyrésze eleve anyagában szinezett, tömítéssel felszerelt.

A régi fa nyílászárókat úgy készítették, akkora réssel, hogy festhetők legyenek. Tehát nem szorosan záródóra. A "szoros" záródást a zárszerkezet biztosította, hogy szélben ne kopogjanak az ablakok.
A festés többsoros lenolajkencés beeresztésből, vastag olajfestékes takaró és szinező alapmázolásból, arra vékonyabb szinező és fényt adó zománcfestékes zárórétegből állt.
Ezt párszor fel lehetett újítani átfestéssel anélkül, hogy akadályozta volna az ablakok záródását.
10-20 évenként viszont le kellett maratni vagy égetni a vastag festék rétegeket egészen a csupasz fáig, hogy újra lehessen mázolni.

A mai szakik percek alatt lecsiszolják a zárófelületeken lévő vastag festéket, ezért tudják betenni a gumit a sarokba úgy, hogy nem fog elviselhetetlenül feszülni. Még azt is megteszik, hogy a csiszolás és a marás után egyetlen ecsethúzással valami színben passzoló lazúrral eltüntetik a csiszolás nyomát.

Csak arra kell odafigyelni, ha a tulaj ismét mázoltatni akar. Nagyjából akkorra tönkre is megy a szilikon tömítés. Így a festés után úgy is újat kell berakni."

http://biosolar.hu/forum/109/

 Ez egy fórum, érdemes átböngészni. A festék vastagságára pl. én nem is gondoltam, pedig nagyon is számíthat, főleg a többedik mázolás után.