Én is Ammandinával és Babcoval értek egyet.

Addig, amíg nincs pénz az iskolákban tornaszerekre, normális táblára, új linóleumra...stb, addig én szívesen megszavazok, sőt befizetek havi párszáz forintot osztálypénznek, hogy abból mindig legyen az osztályban papírzsebkendő, legyen folyékony szappan, legyen papírtörlő, legyen egy kis meglepetés karácsonykor vagy egy fagyi a kiránduláson.

Azzal meg végképp nem értek egyet, hogy néhány kitüntetett gyereket elvigyenek egy síelésre/kirándulásra... olyan dologra, ami egyébként sok pénzbe kerül és esetleg más gyerek sosem jut el oda. Egyrészt a gyerekem ne egy sielésért tanuljon, hanem mert tudni jó, mert tanulni jó. (én sokáig csináltam azt, hogy 50 Ft-ot adtam az ötösért a gyerekeknek, ez volt a zsebpénzük. itt a fórumon néhányan le is szóltak miatta, hogy milyen hülyeség, én még jól meg is sértődtem  miatta... aztán tavaly azt láttam, hogy a gyerek nem azért sír a rossz jegye miatt, mert bánja, hogy nem tanulta meg jobban, hanem azért mert nem kap pénzt. sürgősen beszüntettem a jutalomzsebpénzt)

Másrészt pedig mi van azokkal a gyerekekkel, akik nem annyira okosak, nem annyira ügyesek, akik, ha megfeszülnek, ha napi százezer órát tanulnak, készülnek, akkor sem lesznek kitűnő tanulók. Vagy akiknek a szüleik nem annyira lelkiismeretesek, esetleg nem érnek rá napi két-három órát foglalkozni a gyerekkel... erről sem a gyerek tehet, viszont így simán kizárják a lehetőségből, hogy esetleg ő is részt vegyen egy ilyen utazáson???

Nekem akkor már sokkal jobban tetszik az az ötlet, hogy nálunk az évzárón a kitűnők mellett, sőt sokkal inkább kiemelve említik meg azokat a gyerekeket, akik az előző évvégi vagy félévi bizonyítványukhoz képest a legtöbbet javítottak. Ez tényleg említésre méltó, hiszen a gyereket saját magához mérik és a fejlődését jutalmazzák. Nincs érte "csak" egy könyvjutalom, de az elismerés, az számít...

S.