Üdvözlet a Nagyérdeműnek!

 

Elérkezett az idő, hogy szóljak egy „új” templomról, amely most van „megszületőben”.

 

Az előzmények:

 

1977 április. Iskolás gyerekek faültetéshez gödröket ásnak Budakalászon, a Kálvária-dombon. Emberi csontok fordulnak ki a földből, amit gyorsan összekapkodnak. Az iskolaigazgató elküldi a nemrég Óbudáról odakerült Művelődési Ház vezetőnek a zacskónyi leletet.  Embercsontok, egy koponya. De a helyiek nem tudnak arról, hogy valaha is ott fent temető lett volna. A Müv. Ház vezető - aki azelőtt Óbudán, a régészek mellett dolgozott -, néhány fiatallal május elején felmegy a Kálváriára,  és a leletek helyének  közelében megássák a földet,  hogy meg tudja állapítani: temetett halott, avagy egyedi jelenség? Az előkerült temetett halott mellén egy ezüst érem,  jobb keze kisujján pedig egy ezüst pecsétgyűrű volt. Sír visszatemetve, Szentendrei Múzeum muzeológusa értesítve.

 

Augusztusban egy hetes kutató-ásatás,  egy cca 4X4 méteres alapterületű falnégyzet, annak keleti felén egy cca. 9 méter hosszan követhető É-D irányú hosszanti fal, a falnégyzet D-i oldalánál osszáriumra utaló csont-leleteggyüttessel került elő a domb nyugati végében húzódó kerekded domb alól.

Minden jel egy egykori templom-épületre utalt.

 

 

A Magyarország Régészeti Topográfiája 7.-dik kötetében mégis,  e lelőhely leírásánál csak mint „egyházi rendeltetésű épület - talán paplak” meghatározással szerepelnek a romok.

 

Magam így 1995 óta szorgalmazom egy hitelesítő széleskörű régészeti feltárás elkezdését, 2011-ig hiába. 2011-ben viszont a budakalászi Képviselőtestület anyagi támogatást szavazott meg, így Torma Gábor, a Nemzeti Múzeum  régésze elkezdhette a feltárást.

 

Néhány részben megpróbálom ismertetni a leletegyüttest, - amennyit nekem lehetőségem  van nyilvánosságra hozni a végleges összefoglalás előtt.

 

1. A szóban forgó budakalászi Kálvária domb a tetején levő kis platóval.  Figyelmes szemlélőnek ez a kis „belső plató” is kellett, hogy mondjon már valamit, az eseményeket figyelembe véve.

 

 

 

 

   

 

 

A falak több helyen alig 20-30 cm-re voltak a földfelszíntől!

 

 

 

A lábazati részen futó dísz kváder sor már előrevetített valamit a templomépület díszítettségéből, és lehetséges koráról. (Gótikában átépített épület, románkori részekkel?)

 

Ha nem untatom a Társaságot,  akkor holnap folytatom, üdv:

 

Gh.