Hát igen, a jó öreg DOS mint szigszallag! :)
Erről a szíj hajtásról én is hallottam régebben. Én egyszer bedugtam kíváncsiságból a Trinitybe a PC-mből kivett floppi driveot és kivállóan üzemelt! Pl. azt tudom hogy a haver Roland E-86-osában ez már nem működött így, mert ott direkt az inkompatibilitás végett fel voltak cserélve az érpárok, csakhogy 20 ezerért lehessen bele az Intermusicától rendelni... Vicc! :) (mármint nem a történet!)
Na a vastagságot ahogy írod, megint a Kürti Sándor jut eszembe, aki anno elmondta egy rádió vagy TV riportban, hogy annak idején talán az Optikai Művek? munkatársai (akikből később a Kürt is lett) pont ilyenekkel foglalkoztak adatmentésileg, mikor az akkori magyar meghajtók szinte bedarálták a konstrukciójuk miatt a floppikat és puzzleként kellett nekik újra kirakva róluk adatot visszanyerni...
Én is úgy tudtam, hogy ha HD-s lemezen a likat leragasztjuk, az gond nélkül DD-s lesz utána (ugye a meghajtónak ez mindegy, nem az a DD-s vagy HD-s), a tartósság vizsgálatban viszont nem vettem részt. :) Szerencsére a floppit és a régi gépeket nekem sikerült elfelejteni összes gondjaikkal végleg. Ami azt illeti w98-on meg külön foglalkozást igényelt az USB támogatás is, ha pendrive a téma. Én biztos inkább Linuxszal mennék neki ott az ilyesminek ha csak a kóteres gép van a közelben. No, de alant írtam a különböző megoldásokat, amiből az összemidizés + célprogi szerintem a leggyorsabb és kényelmesebb megoldás. Viszont ha oda kerülnék, egy "flash driveosítást" mindenképp megnéznék egy ilyen régi szintiben mennyire működne!