Nekem meg a pacalról az jut eszembe, hogy egy hete egy áruházi büfésor magyar pultjánál egy gusztusos pörköltre rá volt írva, hogy pacal. Óriási bátorsággal rászántuk magunkat, hogy – jóval túl a hatvanon – életünkben először megkóstoljuk.

Evés közben ugyan átfutott rajtunk a fehér frottir nyersanyag riasztó képe, de mivel ez barna volt és vékony csíkokból állt, elhessegettük az eddigi elutasításos hozzáállást és megettük (ketten az egy adagot). Nem mondom, hogy rossz volt, de máskor nem valószínű, hogy megismételjük ezt a kivételes döntést.