Természetesen, magam is ezt a tervet szövögetem. Kakaóban tudok még nevezni: egyes volt tanítványaim szerint - akiket anno, kiskorúak lévén, sörrel mégsem itathattam - van tehetségem a műfajhoz. :)

(Amikor középiskolai angoltanár voltam, az év legrövidebb napján, azaz Sztálin elvtárs születésnapján a kedvenc osztályom mindig eljött hozzám kakaózni. Akkor még Kőbányán laktam, de elzarándokoltak oda, mert rendes gyerekek voltak. Kaptak kakaót, kalácsot. Az a vicc, hogy a huszadik érettségi találkozójukon - nemrég - a fele gyanakodva méregetett, hogy ki a manó lehetek, de a Kőbánya és a kakaó tökéletes hívószónak bizonyult.)