http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=573124
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításakor azzal kampányolt a kabinet, hogy mindenki lépjen vissza az állami rendszerbe, hiszen továbbra is nyomon lehet majd követni a felhalmozott járulékot, és a vagyon örökölhető lesz. Selmeczi Gabriella, még nyugdíjvédelmi megbízottként úgy fogalmazott: az egyéni nyilvántartás mellett létrejövő egyéni számlarendszerben az állampolgárok követni tudják majd, hogy mennyi befizetésük van, és miként alakul a szolgálati idejük. Kijelentette azt is: el kell érni, hogy az állampolgárok érdekeltek legyenek a kötelező járulékok feletti befizetésekben; ennek alapja az egyéni nyilvántartás. Januárban pedig arról beszélt, az év közepére kiderül, hogyan alakítja át a nyugdíjrendszert a kormány. Megjegyezte, a Századvég tanulmányát veszik figyelembe, ami az egyéni számlán alapuló svéd modellt taglalta. Selmeczi többször ki is állt a modell bevezetése mellett.
Sőt, az ügyben konkrét kormánydöntés is született. 2010-ben jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben, hogy 2011. május 31-éig ki kell dolgozni az egyéni számlavezetés rendszerét. Ez a nemzeti erőforrás miniszternek, vagyis a már lemondott Réthelyi Miklósnak, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a feladata lett volna. Orbán Viktor miniszterelnök pedig be is jelentette, hogy 2011 végére már működnie kell az egyéni számlás rendszernek. Mégsem így lett. Egy későbbi időpontot tűztek ki a feladat elvégzésére.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2012. március végéig kellett volna átadnia az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok adatait egy arra kijelölt, felelős szervnek. A PSZÁF készen állt a feladatra, meg is tette a szükséges előkészületeket, csakhogy nem készült el a kormányrendelet, amely azt rögzítette volna, hogy a felügyelet melyik intézménynek adja át az adatokat. Így azok a felügyeletnél maradtak. Az ügyben azóta sem történt semmi. Pedig az egyéni számlát a második Széll Kálmán-tervben is megerősítették: "A nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek vizsgálata, ütemezése, illetve mindezek alapján az új szabályozás meghirdetése 2012-ben esedékes. Ennek keretében kell kialakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást".
Később irányt váltottak. A nemzetgazdasági minisztérium kidolgozta "A középosztály gyermekvállalási forradalma" címet viselő tervét, melynek lényege, hogy a nyugdíjrendszer büntetné a gyermekteleneket, ám magas nyugdíjjal jutalmazná a legalább három gyereket vállalókat. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója erről nem is olyan régen azt mondta, olyannyira nem elméleti törekvés, hogy már törvényjavaslat is készül róla. Most azonban kiderült, ebből sem lett semmi.
Lapunknak nyilatkozó szakértők többször jelezték, az egész rendszert nem lehet egyik napról a másikra átalakítani. Több forrásunk viszont úgy fogalmazott: káosz van nyugdíjügyben. A kormány képtelen dönteni, ráadásul azt sem tudják, miről kellene határozni. Ezért nem hangzik el egy konkrétum sem. Miközben "tudáshiányban szenvednek", egyetlen szakértővel sem beszélnek. A kormány a korábbi nyugdíj kerekasztal tagjaival sincs beszélő viszonyban, még a Fidesz és a KDNP által delegált szakemberekkel sem áll szóba. A "szakmai nihil" jellemzi a kabinetet - mondták lapunknak. Ez az, ami most beigazolódott a kormány korábbi, és a tárca mostani kommunikációjával kapcsolatban.
