newnikk Creative Commons License 2012.07.03 0 0 135

Amikor Gorbacsov összehívta 1995.-ben a "globális agytröszt"-öt, egy dologban mindenki egyetértett: "A gazdaság lendületének fenntartásához a munkaképes lakosság 20 %-a elegendő." (Hans-Peter Martin - Harald Schumann: A globalizáció csapdája 1998, Perfekt) A továbbiakban az volt a vita tárgya, hogy mi legyen a maradék 80 %-kal. Így talán már érthető, hogy megszorításokat alkalmaznak, a Tőkének felesleges vásárlásra képtelen emberek kipusztítása a cél. Az iskolában butítják a gyerekeket, nincs törekvés arra, hogy mindenki felismerhesse, miben jó, mire képes, és mit szeret csinálni. ("Ész, Erő, s az oly szent Akarat")
Az üzemekben a főnökök stresszelik a dolgozókat, Igyekeznek kifacsarni belőlük minden energiát a több profit érdekében. A rövid, 1-3 hónapos munkaszerződések is az elbizonytalanodást (és a kisebb bért is elfogadókat) célozzák. Nem véletlen, hogy Magyarország élen jár az infarktusos megbetegedések, halálesetek listáján.
Hol a csapdahelyzet? - A Tőkés csak az értéket termelő embert tudja kizsákmányolni!
Az eszközökre, gépekre szükség van, meg kell venni, sőt, félre kell tenni az amortizációt is, a következő új gépek megvásárolásához. Az anyag, (némi hulladékkal) szintén elhasználódik.
Az ember viszont sokkal több értéket hoz létre, mint, amennyi pénzre szüksége van a munkaereje újratermeléshez.
Mindenhol a minimálbért adják a munkásoknak.
Természetesen a helyi fogyasztói kosárnak megfelelően. Hiszen, ha valaki Amerikában kénytelen kocsival menni a kertvárosból a cégéhez, az ehhez szükséges kocsi, benzin, stb. pénzbe kerül.
A megszorítások tovább csökkentik a dolgozók energiáját. Túlmunkák, versengés, behódolás a főnöknek.
A technikai fejlődés már képes - a paraméterek módosításával bármit megtervezni, legyártani. A racionális Tőkés nem fogad be "vattaembereket"! Jön az elbocsátás, a munkanélküliség, és ezzel, a fizetőképtelenné válás is.
Ha nincs kinek eladni a megtermelt árucikkeket, csődbe jut a cég. Márpedig, a konkurensek is ráállnak a divatos termékek gyártására, ezért fejlesztik a technikát, és többlet kapacitások keletkeznek.
Egy tőkés, tudja, hogy 10 év után váltania kell!
Az amerikai Chomsky közgazdász mondta: "Amerikában nincs olyan jól menő vállalkozás, amelynek ne lenne állami megrendelése." Mit tud megrendelni az állam? Fogyasztási cikkeket, nem, mert azzal "Teli van a padlás!"
A fogyasztási cikkek gyártásának ipara (a bányászattól a gépek összeszereléséig), szintén többet termel, mint, amennyit el lehet adni. Ezért, az állam segít. Hogyan? Egy olyan terület van, ahol újabb dolgozóknak juttathatnak pénzt (hogy vásárolhassanak), a hadiipar! Egy demokratikus országban, felmerik tenni a kérdést, miért fegyverkezünk. Elvégre békében élünk! Nosza, keressünk egy másik nagyhatalmat, hogy megállapodjunk abban, hogy "ellenség"-képet hozzunk létre, és lejátsszunk egy háborút. Lehetőleg minél nagyobbat, hogy az újjáépítésnél kaphasson megrendelést az építőipar. Az USA fegyvereket adott el Iránnak, amely már az atombomba-fejlesztésnél tart. Miközben a Földön 100-szor annyi atomtöltet van, mint amennyi a Föld teljes elpusztításához kell. Ha van egy kis józan eszük, talán nem nyomják meg a gombot, talán megértik, hogy az is elpusztulhat, aki beindítja az atomháborút.
Az állam alapvető célja a Tőke támogatása. Ezért hiteleket vesz fel, amelyeknél vállalja a bank-garanciát is. A Tőkés, meg a kapott pénzt azonnal egy kamionnak elviszi a pénzt az anyavállalatához. Hiába: "Time is monney!" De ki fogja visszafizetni, törleszteni, a hiteleket? Tehát, növelni kell a megszorításokat, újabb adókat kell kitalálni, és az amúgy is nyomorgó népből kisajtolni az utolsó filléreket is. Hiszen, az államnak csak a lakosságból van pénze. És nyilván nem a gazda(g)ságot sarcolják meg, hanem a lakosság többségét kitevő, amúgy is fizetés-képtelen, nyomorgó embereket. Mivel a bankok is profitra hajtanak, a hitelek visszafizethetetlenek. Kádár 1973.-ban elfogadott Amerikától 3,5 Milliárd $-t. 2 % volt a kamat. 1988.-ban Németh Miklós bevallotta, hogy nem tudott arról, hogy már 20 Milliárd $ az adósságunk. Napjainkban már több mint 120 Milliárd! A "gengszter"-váltáskor rábeszélték az embereket, hogy bérlakásukat vegyék meg. Persze arról nem volt szó, hogy a kamatok majd nőnek, és lesz svájci frankerősödés. Igaz, ez csak egy szám, amivel felszorozzák az éppen aktuális hitelkamatot. Miért nem a japánokhoz igazodunk, ahol egy Jen 2 Ft? Az EU szórja a hiteleket számolatlanul, és még jobban eladósítja az országokat. A fizetőképtelen embereket drága (és ártalmas) gyógyszerekkel bombázzák. A Társadalombiztosítást a felére csökkentették, könnyen el lehet veszíteni az egészségbiztosításunkat.
A többi megszorítást mindenki ismeri. Lengyelország elintézte az IMF-nél, hogy a felére csökkentsék az adósságát. Argentínában Kirchner elnök bevitt az IMF-hez 6,5 Milliárd $-t, az eredeti kölcsönt, és ezt mondta: "Hajlandó vagyok itt hagyni ezt a pénzt, ha ezzel lenullázzák a hiteleinket, és soha többé nem teszi be a lábát Argentínába IMF-szakértő." - És, érdekes, az IMF embere beleegyezett a követelményekbe! - AKKOR CSAK MI VAGYUNK ILYEN HÜLYÉK?! "