Kb egyetértek a Veled... viszont egyszer hallgattam a ràdioban egy reggeli müsort és pont az "àt kell-e adni helyünket a buszon" témàrol volt szo. Volt csomo mondenki, aki felhàborodtott történeteket mesélt, hogy ez meg az volt, egy sms-ezö meg azt irta, hogy ö màrpedig arra tanitja a gyerekét, hogy ö is kifizette a buszjegyet, ugyan annyi joga van ott ülni, mint bàrki màsnak. Kicsit elgondolkodtatott, mert végülis "jogos" de én utàna is àtadtam a helyemet... egyszer "bàntam" csak meg, mert a néni annyira megörült neki, hogy egyböl elkezdte mesélni az egész életét ugy, hogy közben belémcsimpaszkodott és nem tudtam ott leszàllni ahol akartam :) levegôt sem vett szinte, ugy mondta a dolgait, nem birtam szohoz jutni, hogy "csokolom, de én leszàllnék" :) szerencsémre ez csak helyi jàrat volt...