Kedves BZotyo!

(Màr 2X vàlaszoltam neked és 2X tûnt el a vàlasz. ??? Megprobàlom 3X )

1. Jol emlékszel, màr tavaj is irtam, h haza akarok költözni (és még mindig 1 szàl bôrönddel), de mindezt elô kell készitenem (mint ahogy a kijövetelt is tettem). Meg kell vàrnom, hogy a gyerekeim mind a sajàt làbukra àlljanak és nyugodt lelkiismerettel elmehessek, amikor màr nem lesz ràm szükségük.

2. Nem élek àlomvilàgban, nagyon is jol ismerem az otthoni helyzetet, de mikor volt a magyarok élete rozsàs ? Màr szàz évvel ezelôtt is sokan kivàndoroltak, majd a hàboru utàn is sokan elmenekültek az orszàgbol; s a kommunizmus alatt kiürült volna az orszàg, ha nem lettek volna a hatàrok hermetikusan zàrva. De az elmenekülés az föladàs, a  könnyebb megoldàs vàlasztàsa. Sosem szabad elvesziteni a reményt, hogy ez sem marad igy örökké, mint ahogy a komm. rezsimnek is vége lett egyszer, pedig a mi idônkben ezt mindenki véglegesnek gondolta.

3. A magyar (vagy màs) nyelv és kultura szeretetéért sehol nem fizetnek, de vajon azért kapsz-e valamit, hogy szüleidet, nagyszüleidet gondozod, szereted ? Akkor is ha betegek, öregek? Szàmomra a szülôhaza is ilyen. Most beteg, nyomorult (mert annyiszor kiraboltàk màr, tönkretették), de ha mindenki magàra hagyja, akkor végleg elpusztul.

Igy gondolom én a dolgokat, tudom különös ez sokaknak, de màr nem vagyok egyedül a fölfogàsommal. :)