Most olvastam el, ami a lényeg. Persze mindenkivel egyenrangúan el kell beszélgetni. Mi minden utunkon lefényképezkedtünk a pincérekkel, takarítókkal, és mindenkinek megismertük a családját. Ezt mindenki meghálálja. Sőt nem szégyellünk előre köszönni a takarítónknak, míg a kapitányoktól elvárom, hogy ők köszönjenek ekőre. (Igaz meg is teszik)