A középső autista, a kicsi hiperaktív (fimota által diagnosztizálva, nem csak "rámondva").

Egyszerűen pontosan ennyi energiám van, most már nem is vágyom igazán újra babázni. De tudom, ha nem lennék ennyire leterhelve, simán már tervezgetném a negyediket. A férjem néha mondja, hogy de kár, hogy csak két lánya van (no meg három fia :-)))

Valószínűleg ezért szopizott a legkisebb több mint 3 éves koráig, valahogy én sem tudtam elengedni a "kisbabámat".

Azért most, ha meglátok egy kismamát, már inkább azt érzem, hogy de jó neki, de nem cserélnék vele :-)))