"Vagyis a gravitáció nem egyszerű 1/r2 szerint csökken, hanem van egy nagatív tag is, aminek az értéke néhány fényév távolságban kezd érezhető erőt mutatni?"
Igen, ez a lambda erő, amivel a tágulást szeretnék magyarázni az Inflációs szakaszban.
"De ennek mi lehetne a magyarázata?
A Newtoninak ugye az, hogy a kétszer nagyobb sugarú gömb felszíne négyszer nagyobb, a háromszor nagyobb sugarúnak kilencszer.
Ennek a negatív tagnak lehetne térszerkezeti oka?"
Ha megnézed az Einstein egyenletet, az egy nemlineáris egyenlet. Míg a nulla tömegű, kettes spinű részecske téregyenlete az Einstein egyenlet linearizált verziója. A nemlinearitás a kvantumok önkölcsönhatásával lehetnek kapcsolatban, de pusztán a nulla tömegből és a kettes spinből ez nem következik. Úgy gondolom, hogy egy teljesebb gravitációs elméletnek olyan alakja van, ami felbontató úgy, hogy nemlineáris Einstein-egyenlet+lambda erő+egyéb nagyon pici erők amik még nem mérhetők.
Ezt a lambda erőt a Higgs-mezővel hozzák kapcsolatba jelenleg.
"De előbbit se lehet egy ponton túl, mert akkor az elsődleges, gyorsító célú utközés már reakciót váltana ki.
Akkor ez azt jelenti, hogy bizonyos értelemben a töltés nélküli részecskék nagyenergiás vizsgálata még hátra van."
Igen persze. De ennek annyira nincs nagy jelentősége. Csak protonokat gyorsítanak, és azzal hoznak létre részecskekeltéseket. Így a protonok kerültek a hadronfizika középpontjában. Viszont, ha ismert lesz a protonok partonösszetétele kisenergián is, akkor ha álló neutront szóratnak velük, akkor a neutron szerkezete is ismert lehet. Nem fontos, hogy semleges részecskék gyorsíthatók legyenek, csak az a fontos, hogy hozzájuk képest nagy sebességű töltött részecskék ütköznek. Mert mindegy, hogy egy töltött részecske ütközik nagy sebességgel ütköznek semleges részecskébe, vagy nagy sebességű semleges részecske csapodjon bele töltött részecskébe.
"Vajon ez valóságos fehér folt, vagy azért a protonkisérletekből kb. tudjuk, mi történne neutronokkal?"
Csak a relatív sebességek fontosak. Mindegy, hogy egy nagysebességű töltött részecske ütközik álló neutronnal, vagy fordítva, nagy sebességű neutron ütközik álló töltött részecskébe. Ami kimarad az a neutron-neutron ütközés nagy relatív impulzussal, de valószínűleg ez is elég nagy energiákig vizsgált, azáltal hogy mondjuk nehézionütközéssel előállított nagyon gyors neutronnal ütköztetnek álló neutronokat.
